mindszenty józsef
Ferenc lesz a következő szent pápa?
Nem csodálkoznék, ha a következő szentté avatott pápa az argentin Jorge Maria Bergoglio lenne, a katolikus egyház 266. pápája, Francesco. Miért is? Az egyházat megreformálta, átformálta, egyszerűbbé, harcosabbá tette és a mindig szegények, a kiszolgáltatottak, az üldözöttek ügye mellé állt. Méltóságteljesen, tiszteletteljesen, szeretetteljesen elbúcsúztatták a Szent Péter-bazilikában Ferenc pápát. A jelenlévő katolikus hívek százezrei rótták le kegyeletüket a ravatalnál, a televízió előtt pedig százmilliók kísérhették figyelemmel, ahogyan a szombati gyászmise után a Santa Maria Maggiore-bazilikához Róma püspökének koporsóját nagy részvéttel elkísérték.
A bolsevista terror fokozódik – Kommunista bűnök (III.rész)
Az ÁVO-ból ÁVH, Államvédelmi Hatóság lesz, amely a magyarországi kommunista pártállami diktatúra magánhadseregeként működik 1948 és 1956 között. Feladata hivatalosan a rendszer ellenfeleinek üldözése, a rendszer és vezetőinek védelme volt. Ténylegesen Rákosi Mátyás pártfőtitkár által mozgatott szervezet volt az állampárton belüli hatalmi küzdelmek részese, és a politikai leszámolások fő eszköze és végrehajtója is volt.
Értékek és választások – Történésznek alkalmatlan
Nagyon fontos lett Ungváry Krisztián történész számára, hogy lejárassa Mindszenty Józsefet, amióta a miniszterelnök egyértelműen odaállt az egykori esztergomi érsek és bíboros erkölcsi és szellemi öröksége mellé. Orbán Viktor 2022. október 23-án mondott beszédet a zalaegerszegi Mindszentyneum felavatásán, a sípolós történészben pedig ennek hatására felbuzgott a kitörés vágya. A bő egy évvel ezelőtt megkezdett hadjárata a korábbi főpap boldoggá avatása ellen most könyvvé érett A Mindszenty-mítosz – Értékek és választások címmel. Hogy történelemkönyvvé, az viszont nem valószínű, hiszen az ideológiailag túlfűtött történész számára az aktuálpolitika a legfőbb igazodási pont.
Borvendég Zsuzsanna: a magyar nép a forradalom győzelme után azonnal megteremtette a normális élet és a szabadság feltételeit az országában!
1956. október 28-án győzött a forradalom. Nagy Imre bejelentette a szovjet csapatok azonnali kivonását a fővárosból, amnesztiát hirdetett a felkelőknek, feloszlatta az ÁVH-t, valamint rendelkezett a Kossuth címer visszaállításáról és március 15. nemzeti ünneppé nyilvánításáról. Egy pillanatra úgy tűnt, talán sikerülhet. Mi jellemezte ezeket a napokat?
Primitív erőszakkal és sunyi aljassággal törték meg az egyházakat – Honi felderítés (Videó)
Ősellenségként kezelték a kommunisták a keresztény vallást, és már rögtön a második világháború után megkezdték a papok elleni agressziójukat, a belügy uraiként többeket gulágra hurcoltattak. Az 1948-as teljes hatalombitorlásuktól kezdve aztán beindult a leplezetlen agresszió, nagyon sok papot bebörtönöztek, megkínoztak, agyonvertek a vizsgálati fogságban, vagy csak úgy meggyilkoltattak. Azonnal börtönbe vetették Mindszenty József esztergomi érseket is, aki ekkor előbb a Rákosi-diktatúra primitív erőszakosságát élhette át testközelből nyolc éven át, majd '56 után a Kádár-diktatúra lejáratásra, bomlasztásra építő, megalkuvást kikényszerítő, gerinchajlító aljasságával is szembesült. A két elnyomó rezsim egymásra épülő módszere célt ért; a Magyarország életében addig a lelkipásztorkodáson túl is szervesen részt vevő egyházat megtörték, és ma is csak árnyéka a kommunizmus előtti önmagának. Rákosiék csaknem 12 ezer szerzetest tettek utcára földönfutóként, az általuk korábban nagyrészt kézben tartott oktatás, egészségügy és szociális ellátás pedig azóta válságban van. Soós Viktor Attila történész mondta el az egyházüldözés részleteit és, hogy mit vesztett ezzel Magyarország.
Fatima, ahol mi, magyarok otthon érezzük magukat (Videó és galéria)
Az Ifjúsági Világtalálkozó zsivaját otthagyva egy napra, elhagytuk Lisszabont, és elutaztunk Fatimába, a katolikus egyház második legnagyobb Mária-kegyhelyére. Erre a helyre éves szinten több mint ötmillió zarándok érkezik a világ minden tájáról, nem kevesen Magyarországról, ugyanis a helynek nagyon komoly magyar vonatkozásai is vannak. A kegyhely – ahol Mária 1917-ben megjelent – meglátogatása után felkerestük a Magyar Keresztutat és Kálváriát, és a Szent István-kápolnát amelyet főként az 56'-ban Magyarországról menekülni kényszerült magyarok adományoztak. Mindszenty József szobrához és a látnokok szülőházaihoz is ellátogattunk.
Gulyás Gergely: Mindszenty életműve megtestesíti a magyar keresztény múltat, és utat mutat
Mindszenty József bíboros életműve egyszerre testesíti meg a magyar keresztény múltat, amik voltunk, és mutat utat, milyennek kell lennünk – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton, a portugáliai Fátimában, a Magyar Keresztútnál felállított Mindszenty-szobor avatásán. Gulyás Gergely a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint beszédében hangsúlyozta: a bíboros a XX. század összes diktatúrájával kérlelhetetlenül állt szemben.
Mindszenty bíborosról emlékeztek meg Rómában
Mindszenty József halálának évfordulója alkalmából Magyarország szentszéki nagykövetsége, a Pápai Magyar Egyházi Intézet és a Rómában élő magyar hívek közössége közös szervezésében május 11-én szentmisét mutattak be a Santo Stefano Rotondo-bazilikában, a bíboros egykori címtemplomában – számolt be a Magyar Kurír.
„Ha van egymillió imádkozó magyar, nem félek a holnaptól!” – A mai napon Mindszentyre emlékezünk
A mai napon Mindszenty Józsefre emlékezünk, halálának negyvennyolcadik évfordulóján. Nemcsak úgy gondolhatunk rá vissza, mint Magyarország utolsó hercegprímására, annál sokkal nagyobb szerepet játszott a történelmünkben. Ő nemzetünk hősévé, vértanújává vált. Felszólalásaiban, emlékirataiban, prédikációiban nyíltan felvette a harcot a kommunizmus és a nemzeti szocializmus embertelen eszméivel szemben. Meghatározó személy lett magyar- és nemzetközi szinten is a Római Katolikus Egyház életében. Ezt az emléket a mai napig őrzik, számtalan helyen találkozhatunk a világban szobraival és a róla elnevezett intézményekkel. De ki is volt ő valójában? Erről beszélgettünk Czuczor Gergellyel, a Rubikon Intézet tudományos munkatársával.Ajánljuk még