Fatima, ahol mi, magyarok otthon érezzük magukat (Videó és galéria)
Az Ifjúsági Világtalálkozó zsivaját otthagyva egy napra, elhagytuk Lisszabont, és elutaztunk Fatimába, a katolikus egyház második legnagyobb Mária-kegyhelyére. Erre a helyre éves szinten több mint ötmillió zarándok érkezik a világ minden tájáról, nem kevesen Magyarországról, ugyanis a helynek nagyon komoly magyar vonatkozásai is vannak. A kegyhely – ahol Mária 1917-ben megjelent – meglátogatása után felkerestük a Magyar Keresztutat és Kálváriát, és a Szent István-kápolnát amelyet főként az 56'-ban Magyarországról menekülni kényszerült magyarok adományoztak. Mindszenty József szobrához és a látnokok szülőházaihoz is ellátogattunk.
Fatima története
1917. május 13-án a portugáliai Fatima közelében három pásztorgyermek, a tízéves Lúcia Santos és unokatestvérei, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Marto egy asszonyt pillantottak meg, aki ragyogóbb volt, mint a Nap. Az Asszony imádságra buzdította a gyerekeket, és arra kérte őket, hogy minden hónap 13-án jöjjenek el ugyanarra a helyre. A gyermekek teljesítették a kérést, és június, július, szeptember és október 13-án ismét megjelent nekik a Szent Szűz (augusztusban 19-én történt a jelenés, mivel 13-án a gyerekeket kihallgatás miatt fogva tartották).
A júliusi jelenés alkalmával a gyerekek látomást kaptak a pokolról. A Szűzanya ekkor kérte először, hogy ajánlják fel Oroszországot az ő Szeplőtelen Szívének. E felajánlást XII. Piusz végezte el 1942-ben, majd VI. Pál 1964-ben megismételte. A jelenések híre gyorsan terjedt, és az utolsó alkalommal, 1917. október 13-án mintegy 70 ezer ember volt jelen Cova da Iriában. Ekkor történt a híres „napcsoda”: a Nap megnagyobbodott, forogni kezdett, majd úgy tűnt, rázuhan a földre.
Fatima titkai
A jelenések során a Szűzanya titkokat bízott a pásztorgyerekekre. Lúcia sokáig nem beszélt ezekről, majd az 1940-es években püspöke utasítására leírta a titkokat. A három titok közül az első a pokol látomása és azoknak a büntetéseknek a jövendölése, amelyek a világra várnak, ha nem hallgat Mária intésére; a második titok Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletének kinyilatkoztatása, amely reménycsillag a világ békéje és a lelkek üdvössége számára. E titkokat 1942-ben hozták nyilvánosságra.
A harmadik titkot Lúcia nővér 1959-ben egy zárt borítékban eljuttatta XXIII. János pápának, aki elolvasása után úgy döntött, hogy nem tárja fel annak tartalmát. Nyilvánosságra hozataláról II. János Pál pápa határozott 2000-ben. II. János Pál ellen 1981. május 13-án követtek el merényletet a Szent Péter téren. A fatimai jelenések első napja és a merénylet időpontja közti egybeeséssel kapcsolatban így nyilatkozott:
Nem tudom, ki adta a fegyvert a gyilkos kezébe, de azt tudom, hogy ki térítette el a golyót, egy láthatatlan kéz, egy anyai kéz irányította.
Egy évvel a merénylet után a szentatya Fatimába zarándokolt, hogy hálát adjon a Szűzanyának. A lövedéket, amely megsebesítette, ma is a fatimai Mária-szobor koronájában őrzik. A Szent Szűz kérésének eleget téve II. János Pál pápa 1984-ben felajánlotta Mária Szeplőtelen Szívének az emberiséget.
Francisco és Jacinta gyermekként hunytak el 1919-ben és 1920-ban, míg Lúcia 2005. február 13-án hunyt el, kilencvenhét éves korában. II. János Pál pápa harmadik fatimai útján, 2000. május 13-án avatta Francescót és Jacintát boldoggá. Ferenc pápa 2017-ben, az első fatimai jelenés 100. évfordulóján emelte őket a szentek sorába. Ebben az évben 7,9 millió zarándok fordult meg Fatimában.
Magyar Keresztút és Kálvária, Szent István-kápolna, Mindszenty-szobor
Az 1945-ben hazájukból elmenekült több ezer magyar között ott volt az egri egyházmegyéből való Kardos Illés atya is, aki Spanyolországban talált otthonra. Illés atya az ’50-es évek elején elzarándokolt Fatimába, és egy elhanyagolt keresztutat talált. Arra gondolt, építsenek a magyarok egy, a szent helyhez méltót. El is kezdte ennek megszervezését, az adományok gyűjtését. Elnökletével 1953-ban, Szent István ünnepén Barcelonában megalakult a Mindszenty bíborosról elnevezett Fatimai Magyar Kálvária Bizottság. Az alapítólevelet külföldi magyar lelkészek írták alá, és felkértek minden igaz magyart, hogy
Áldozzon tiszta lélekkel, bármily csekély összeg legyen is az, hogy a nemzetünk megmentéséért felajánlandó fogadalmi oltár és kálvária ne kevesek, hanem az egész, lélekben megújhodó magyar emigráció műve legyen.
A Szent István-kápolna Fatimában. Fotó: dr. Hetényi RolandGyőrfy Albert atya több ezer dollárt gyűjtött az Egyesült Államokban és a kanadai magyarok körében, de más országokban élő magyarok is adakoztak. A fatimai kálvária ügyét Fatima püspöke is felkarolta. Segítségére volt Kondor Lajos atya (SVD), aki 1954-ben Fatimába került, és minden erejét, tehetségét e cél megvalósításának szentelve elérte, hogy a keresztút és a Szent István-kápolna a Golgotával azonos időben elkészülhetett.
1964. május 12-én a leiriai püspök több száz pap és zarándok jelenlétében áldotta meg a magyar keresztutat. A tizennégy stáció szobrait egy lisszaboni szobrász készítette, a Szent István-kápolna és a Golgota Marek László építészmérnök tervei alapján készült. A keresztút fontos része lett a fatimai zarándoklatoknak; bizonyítja ezt az is, hogy évente négymilliónál is többen imádkoznak itt.
A keresztút legelején található az a Mindszenty József szobor, amelyet idén, június 23-án avattak fel. Az avatáson részt vett Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is.
Operatőr: László Petra; Képek: dr. Hetényi Roland
Galéria: Fatima
1/13
Fatima
