Nem sérti a szólásszabadságot a reklámadóról szóló törvénytervezet a lengyel elnök szerint
Andrzej Duda szerda esti tévéinterjújában a társadalmi vitára és a kormányon belüli megvitatásra váró, előzetes tervezet kapcsán nyilatkozott, amely ellen szerdán több, magánkézben lévő sajtóorgánum tiltakozott, szüneteltette a műsorszolgáltatást, a sajtószabadság elleni támadásnak minősítve a beharangozott reklámadót.
A lengyel államfő kijelentette, hogy a reklámadó lengyelországi bevezetéséről szóló tervezet célja nem a szólásszabadság korlátozása, hanem a nagy médiacégek megadóztatása. A lengyel elnök elfogadható lépésnek tartja a nagy médiacégek megadóztatását, de megjegyezte, hogy a tervezetet részletekbe menően még nem ismeri. A reklámadó szerinte nem érinti a szólászabadságot, hanem csak a pénzről szól. Lengyelországban szerinte nem korlátozzák a szólásszabadságot.
A lengyel kormányfői hivatal vezetője, Michal Dworczyk csütörtökön a lengyel közszolgálati rádióban hangsúlyozta, hogy a tervezet nem jelent semmiféle háborút a média ellen, de a nagy médiacégek védekeznek az adófizetés ellen. A nagy médiakonszerneket több európai ország is megadóztatta. Természetes dolognak mondta, hogy Lengyelországban adóznának azok a cégek, amelyek ott tesznek szert bevételre. A javaslat elsősorban a globálisan több, mint 3,4 milliárd zlotynál (271,7 milliárd forint) nagyobb bevételt, valamint az internetes reklámból huszonkétmillió zlotyt (1,6 milliárd forint) meghaladó bevételt termelő műsorszolgáltatókat érinti, amelyek eddig nem Lengyelországban adóztak.
A tervezetet a média egy része a szólásszabadság korlátozásaként próbálja bemutatni, valójában azonban a Lengyelországban általuk keresett nagy pénz miatt folytatott harcukról van szó
– jelentette ki Dworczyk. Piotr Müller kormányszóvivő a Radio Wnet független rádiócsatornának csütörtökön elmondta: a kormány kész a tervezett társadalmi konzultáció során tárgyalni az adókulcsokról, hogy az adó semmiképpen se korlátozza a lengyel média versenyképességét. A tervezet szerint a reklámbevételek 2-15 százalékát vinné el az adó, a reklám méretétől és a hirdetett termék jellegétől függően. Az adóból származó bevételt az államkincstár a koronavírus-járvány által érintett egészségügyi és kulturális ágazat megsegítésére fordítaná.
A legtöbb lengyel újságírót tömörítő Lengyel Újságíró Szövetség (SDP) szerda esti nyilatkozatában aláhúzta: a tervezeten folytatott munkák jelenlegi szakaszában nem lehet előre látni, hogy az új szabályozás mennyire befolyásolná a sajtószabadságot. Az egyes médiaszervek aznapi tiltakozását az SDP a magánmédia tulajdonosainak érdekeit védő akciónak nevezte. Az ellenzéki többségű szenátus elnöke, Tomasz Grodzki csütörtök esti, a közszolgálati rádióban és televízióban sugárzott beszédében úgy vélekedett: a reklámadóról szóló tervezet célja, hogy elhallgattassa a kormánybírálókat, és szájkosarat húzzon a független médiára. Felszólította a kormányt a javaslat visszavonására, és hangsúlyozta: a szenátusi többség nem hagyja jóvá "a médiaszabadság ellen irányuló merényletet".
A lengyel közszolgálati televízió honlapján elérhető dokumentum szerint a reklámadó évente közel nyolcszázmillió zloty (63,9 milliárd forint) bevételt hozna az állami költségvetésnek, amiben benne van a két internetes óriáscég, a Google és a Facebook által fizetendő összeg. A legmagasabb adót, száznegyvennégymillió zlotyt az amerikai Discovery társaság tulajdonában lévő TVN fizetné. A lengyel tulajdonú, a kormánnyal szemben kritikus Polsat tévé adója mintegy száznyolcmillió zlotyt tenne ki, míg a közszolgálati TVP mintegy hetvenmillió zlotyt fizetne.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/PAP/Andrzej Lange
