Pesti Srácok

Nőtt a migrációs nyomás a román-magyar határon

Nőtt a migrációs nyomás a román-magyar határon

A romániai Bihar és Arad megyei határátkelőkért felelős határrendészet, amely a 448 kilométer hosszú román-magyar közös határ 300 kilométerét ellenőrzi, a tavalyi tevékenységéről készült jelentésében közölte, hogy minden téren növekedés volt tapasztalható 2019-hez mérten az illegális migrációban. A Bihar megyei határrendészet statisztikája szerint 2020-ban több mint 4470 illegális bevándorlót tartóztattak fel – közölte kedden a romániai Bihar megyei határrendészet.

A romániai Bihar és Arad megyei határátkelőkért felelős határrendészet, amely a 448 kilométer hosszú román-magyar közös határ 300 kilométerét ellenőrzi, a tavalyi tevékenységéről készült jelentésében közölte, hogy minden téren növekedés volt tapasztalható 2019-hez mérten az illegális migrációban. A több mint 4470 illegális bevándorló közül 3370-en a zöldhatáron akartak átkelni, a határátkelőhelyeken mintegy ezer embert fogtak el, utóbbiak 87 százalékát az Arad megyei Nagylak I és Nagylak II átkelőhelyeken. A migránsok 91 százaléka szervezett módon próbálta átlépni a határt, általában teherautók, haszongépjárművek és mikrobuszok csomagterében elbújva.

Zömében afganisztáni és szíriai állampolgárok

A jelentésben megállapították, hogy továbbra is magas a közel-keleti országokból érkező migránsok száma, és tavaly megfigyelhető volt, hogy jelentősen nőtt az afganisztáni és szíriai állampolgárok aránya. A román hatóságok 166 embercsempészt azonosítottak tavaly, közülük 118 uniós állampolgár (73 százalékuk román), 48 pedig unión kívüli állampolgár volt, 68 százalékban török, általában tehergépkocsi-vezetők. A román határrendészet honlapjára feltett ismertető az előző évre vonatkozó összehasonlító adatokat nem tartalmaz.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Donka Ferenc

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!