Pesti Srácok

Nőtt a migrációs nyomás a román-magyar határon

Nőtt a migrációs nyomás a román-magyar határon

A romániai Bihar és Arad megyei határátkelőkért felelős határrendészet, amely a 448 kilométer hosszú román-magyar közös határ 300 kilométerét ellenőrzi, a tavalyi tevékenységéről készült jelentésében közölte, hogy minden téren növekedés volt tapasztalható 2019-hez mérten az illegális migrációban. A Bihar megyei határrendészet statisztikája szerint 2020-ban több mint 4470 illegális bevándorlót tartóztattak fel – közölte kedden a romániai Bihar megyei határrendészet.

A romániai Bihar és Arad megyei határátkelőkért felelős határrendészet, amely a 448 kilométer hosszú román-magyar közös határ 300 kilométerét ellenőrzi, a tavalyi tevékenységéről készült jelentésében közölte, hogy minden téren növekedés volt tapasztalható 2019-hez mérten az illegális migrációban. A több mint 4470 illegális bevándorló közül 3370-en a zöldhatáron akartak átkelni, a határátkelőhelyeken mintegy ezer embert fogtak el, utóbbiak 87 százalékát az Arad megyei Nagylak I és Nagylak II átkelőhelyeken. A migránsok 91 százaléka szervezett módon próbálta átlépni a határt, általában teherautók, haszongépjárművek és mikrobuszok csomagterében elbújva.

Zömében afganisztáni és szíriai állampolgárok

A jelentésben megállapították, hogy továbbra is magas a közel-keleti országokból érkező migránsok száma, és tavaly megfigyelhető volt, hogy jelentősen nőtt az afganisztáni és szíriai állampolgárok aránya. A román hatóságok 166 embercsempészt azonosítottak tavaly, közülük 118 uniós állampolgár (73 százalékuk román), 48 pedig unión kívüli állampolgár volt, 68 százalékban török, általában tehergépkocsi-vezetők. A román határrendészet honlapjára feltett ismertető az előző évre vonatkozó összehasonlító adatokat nem tartalmaz.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Donka Ferenc

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.