Publicus Intézet: a magyarok 41 százaléka szerint nyáron véget érhetnek a korlátozások

A januári reprezentatív közvélemény-kutatásban arra jutottak, hogy a magyarok 22 százaléka tavasszal számít a korlátozások végére, 15 százalék az őszre teszi a járványhelyzet végét, a legpesszimistább 11 százalék pedig csak a következő télre számít lazításra. Mint a Népszava írja, érdemes összevetni ezt a Publicus tavaly májusi hasonló adatsorával, amikor a lakosság 68 százaléka a tavalyi nyárra, nyár végére várta a lazítást, és csupán 9 százalék vélte úgy, hogy egy évnél is tovább lehetnek érvényben a járványügyi intézkedések.

A Publicus mérése szerint a magyar lakosságnak kétségei vannak az oltás menetéről: kétharmaduk szerint nincs szükség a koronavírus elleni vakcina előzetes regisztrációjára, hanem a háziorvosok bevonásával elegendő lenne a már beoltottakat regisztrálni – írja a Népszava. Mint írják, az előzetes regisztráció támogatói főleg a kormánypárti választók közül kerülnek ki, ám a Fidesz-KDNP táborában is kisebbségben vannak (45 százalék). Az egyesült ellenzék szavazóinak túlnyomó többsége (82 százalék) a háziorvosok bevonásával regisztrálná a beoltottakat. Szerintük figyelemre méltó, hogy a Jobbik választóinak 39 százaléka támogatja az előzetes kormányzati regisztrációt, míg a többi ellenzéki pártnál mindössze 4-14 százalék ezen kör aránya.

SOKAK SZERINT ADATOKAT GYŰJTENEK RÓLUK

A cikkben leírják, hogy erősen megoszlik a lakosság véleménye arról, hogy a kormány milyen célra használja az előzetes regisztrációt: 43 százalék szerint az állampolgárokról gyűjt adatokat a kormány, míg 50 százalék szerint a regisztrációnak nincs ilyen célja. A markáns ellenzéki-kormánypárti szembenállás egyértelmű, a fideszesek 79 százaléka szerint nem adatgyűjtésről van szó, míg az ellenzékiek 69 százaléka valószínűsít ilyen szándékot. A bizonytalanok körében minimális, relatív többségben vannak (47 százalék a 43-mal szemben), akik szerint adatot gyűjt róluk a kormány. A felmérés szerint ingyenes oltást választana azok többsége (62 százalék), akik beoltatnák magukat, 37 százalék viszont pénzt is adna a vakcináért. Utóbbiak többsége azonban (57 százaléka) elsősorban akkor fizetne, ha úgy ítélné meg, hogy másképp nem kaphatná meg az oltást. Huszonkilenc százalék adna valamekkora összeget, ha csak pénzért választhatna a vakcinák közül, de 14 százalék már azért is fizetne, hogy hamarabb sorra kerüljön. Nyolc százalék nyúlna a zsebébe, ha így nem kellene regisztrálnia a kormánynál az oltásért.

A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók egyébként némileg eltérnének az oltási sorrendtől: a többség elsőként az egészségügyi dolgozókat, másodikként az idősotthonok dolgozóit és a szociális dolgozókat, őket követve pedig a rendőröket és katonákat oltanák, majd a 60 évesnél fiatalabb, de krónikus betegségben szenvedő embereknek biztosítanának lehetőséget. Az ötödik körben a tanároknak, hatodikként pedig a 60 évesnél idősebbeknek biztosítanák az oltást. A kormánypártiak a rendőrök és a katonák oltását, míg az ellenzékiek a tanárok egészségének biztosítását sorolták valamelyest előrébb – számol be a kutatásról a Népszava.

Forrás: Népszava, kiemelt kép: MTI/Balázs Attila