Szász János megtagadta egy adathordozó átadását a házkutatás során
Szász János filmrendező nem működött együtt a nyomozókkal, akik péntek reggel házkutatási paranccsal érkeztek budakeszi házába. A rendezővel kapcsolatban három bűncselekmény miatt indítottak nyomozást a BRFK-n. Erről a BRFK adott tájékoztatást a hétvégén, miután a sajtóban több helyen is megjelent a házkutatás néhány, kívülállónak érthetetlennek tűnő részlete.
Szász János az egyik kereskedelmi televíziónak panaszolta el, hogy a rendőrök nyolcórás házkutatás során minden számítógépet, mobiltelefont, illetve adathordozót lefoglaltak. Még a reggeli órákban távoktatásban matematikaórán részt vevő gyerek számítógépét is elvitték az oldalfegyvert viselő rendőrök. Védője, Fülöp Tamás azért árnyalta a rendező álláspontját, mondván: a házkutatás törvényes volt, a rendőrök pedig szabályszerűen viselték az oldalfegyverüket. A szolgálati szabályzat pontosan előírja a civil ruhás nyomozóknak is a szolgálati fegyver viselését, és ha megvannak a törvényes feltételek hozzá, a használatát. A BRFK bűnügyi főosztály nyomozói a pandémia miatt védőruházatban, szájmaszkban, kesztyűben tartották meg a házkutatást, az oldalfegyverüket pedig számukra elérhető helyen, a védőruházaton kívül viselték.
A Szász keltette érzelmi körülményeket félretéve kimondta a nyomozóhatóság: a rendező nem működött együtt a nyomozókkal. Ez annyit jelent a hétköznapi ember számára lefordítva, hogy a nyomozók az előírások szerint felszólították Szászt, hogy egy, a sajtóban közelebbről meg nem nevezett adathordozót adjon át, ám a rendező megtagadta azt. Erre következett a teljes körű házkutatás, ami a Szász által használt személygépkocsira is kiterjedt. Valóban lefoglaltak minden olyan eszközt, amin a nyomozással összefüggő adat szerepelhet. Elsőként a rendező okostelefonját foglalták le és zsákolták be bűnjelként, így értelemszerűen nem tudta azt használni Szász, hiába is hívták azon a sajtó munkatársai, hiába csengett ki a készülék, nem tudta felvenni a tulajdonosa. Ezzel a ténnyel a hatóság egyben cáfolja azt a pénteki valótlan hírt, hogy a rendőrök megtiltották volna Szásznak, hogy nyilatkozzon. A házkutatás alatt végig jelen kellett lennie hatósági tanúkkal együtt, hogy nyomon kövesse a történteket, kvázi felügyelje a kutatást.
A történtekhez tartozik, hogy a BRFK még első nap csak annyit mondott: a házkutatást személyes adattal visszaélés vétsége és más bűncselekmények miatt folytatták le. Hétvégén ehhez még hozzátették: a személyes adattal való visszaélés mellett tiltott adatszerzés, illetve információs rendszer vagy adat megsértése miatt folyik az eljárás. Ez azért már jóval súlyosabb bűncselekményhalmaz, mint a személyes adattal való visszaélés vétsége, amire azt mondta Fülöp Tamás ügyvéd, hogy a legenyhébb bűncselekmény, ami csak létezhet. Bár a rendező védője annyit nyilatkozott, hogy jogi vita van, a három bűncselekmény ennél többre enged következtetni.
A Magyar Nemzet információi szerint az ügy összefügg azzal, hogy Szász János és néhány munkatársa 2019 óta dolgozik egy dokumentumfilmen, amely a világhírű Csókay András professzor vezette magyar orvoscsoport által Bangladesben bravúros, 26 órás műtéttel szétválasztott sziámi ikrekről szól majd. A sebészeti világszenzáció dokumentálását egy alapítvány szervezi. Az érintett alapítvány Facebook-oldalán vasárnap megjelent közleményében azt írták:
A mai napon a Szász Jánossal kapcsolatban megjelent sajtóbeli híradások vonatkozásában a bangladesi sziámi ikreket szétválasztó műtétsorozatot megszervező Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány az alábbi tájékoztatást adja. Az alapítvány a Szász Jánosnál foganatosított rendőrségi intézkedéssel kapcsolatban nem tud felvilágosítással szolgálni. Az alapítvány a közte és Szász János között kialakult, a sajtóban hivatkozott jogvitában eddig is és ezt követően is a vonatkozó jogszabályi keretek között rendelkezésére álló hatósági, bírósági és egyéb jogérvényesítési eszközöket és fórumokat vette, illetve veszi igénybe.
Az alapítványt Csókay András idegsebész és Pataki Gergely plasztikai sebész alapította 2002-ben.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
