Pesti Srácok

A Hittani Kongregáció nemet mondott a kapcsolatban élő azonos neműek esetleges áldására

A Hittani Kongregáció nemet mondott a kapcsolatban élő azonos neműek esetleges áldására

A Vatikán teológiai kérdésekben illetékes Hittani Kongregációja hétfői állásfoglalásában nemet mondott a kapcsolatban élő azonos neműek esetleges áldására. Az egyszerre hét nyelven kiadott dokumentum válaszként szolgál egy teológiai kérdésfelvetésre. A kérdés úgy szól, hogy az egyháznak módjában áll-e áldásban részesíteni az egyneműek közötti kapcsolatot. A vatikáni hivatal hangsúlyozta, hogy egyházi körökben is számos javaslat és kezdeményezés merült fel a kérdésben, melyekre a most kiadott dokumentum szolgál válaszul.

A Hittani Kongregáció nemmel válaszolt, de meg is indokolta állásfoglalását. A dokumentumban leszögezi, hogy nem részesülhet áldásban olyan viszony vagy partneri kapcsolat – még akkor sem, ha stabil kapcsolatról van szó –, amely házasságon kívüli. Utóbbi pedig férfi és nő közötti feloldhatatlan házasságot jelent, mely nyitott a gyermekáldásra.

– mondta Németh Norbert atya, a római Pápai Magyar Intézet rektora az MTI-nek. A dokumentum ugyanakkor felszólítja a keresztény közösséget és ennek pásztorait a – szöveg megfogalmazása szerint – homoszexuálisok iránti tiszteletre és „gyengédségre" a diszkrimináció minden formájának elutasításával. A kongregációt vezető Luis Francisco Ladaria Ferrer bíboros aláírásával ellátott állásfoglalás leszögezi, hogy a választ Ferenc pápával személyesen egyeztették. Március 19-én, Szent József ünnepén veszi kezdetét az egyház által meghirdetett család éve a családi szeretet szépségéről és öröméről szóló apostoli buzdítás közzétételének ötödik évfordulóján. Jövő június 26-án zárul a családok tizedik világtalálkozója keretében, amelyet Rómában készülnek megrendezni a pápa jelenlétével.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)