Pesti Srácok

A Jobbik tette népszerűvé a bérkommentelést

A Jobbik tette népszerűvé a bérkommentelést

Rövid, tömör egyenüzenetek, hiányosan kitöltött profil, kevés ismerős – ismertette a Magyar Nemzet által megkérdezett digitális szakember a bérkommentelők vagy trollok Facebook-profiljainak jellemzőit. Szavai szerint a pártok által fizetett, professzionális zavarkeltők anonimitása erősen rontja a hatékonyságukat, s a Facebook is gyomlálja a hamis profilokat, aminek következtében egy-egy aktivista manapság legfeljebb húsz profilt tud működtetni a korábbi nagyjából száz helyett. Magyarországon a Jobbik alkalmazott először profi trollhadsereget a 2018-as választás kampányában.

Ahogy a közösségi média egyre fontosabb közeggé válik a politikában, a Facebookhoz hasonló platformok felületein egyre több szervezett kísérlet történik az üzenetek célba juttatásának akadályozására vagy megzavarására. Ennek egyik legfőbb eszközei a bérkommentelők vagy úgynevezett trollok alkalmazása. A köznyelvbe is beépült kifejezés azokat a zavarkeltőket takarja, akik jellemzően álprofilokról írnak megtévesztő, dezinformáló vagy indulatkeltő kommenteket a politikusok bejegyzéseihez vagy más politikai tartalmakhoz. Egy témában jártas digitális szakértő elmondta: Magyarországon profi „trollhadsereget” először a Jobbik hozott létre a 2018-as választási kampányában, ám várakozásaikhoz képest jócskán elmaradt e politikai fegyver hatékonysága. Szerinte ennek egyik oka a profilok anonimitása lehet, hiszen a legtöbb esetben könnyen felismerhető, hogy nem valós személyről van szó. Jellemzően viccesnek szánt vagy idegen nyelvből vett kifejezést adnak meg névként a trollprofilok gazdái, de az is megszokott, hogy nagyon gyakori vezeték- és keresztneveket tüntetnek fel. Ám hiába keresztelnek el mondjuk Kiss Istvánnak egy profilt, annak troll mivoltáról árulkodik, hogy rendszerint egyáltalán nem vagy csak nagyon hiányosan vannak kitöltve az egyéb adatok, illetve feltűnően kevés ismerősük van, akik szintén bérkommentelők, hasonlóan furcsa nevekkel és profilokkal – sorolta a szakember Magyar Nemzetnek. Elmondása szerint a bérkommentek további jellegzetessége a rövidség. Mivel – folytatta – egy-egy aktivista akár többtucatnyi profilt is működtet, nem képes sok energiát fektetni a hozzászólásokba, amelyek általában tőmondatnyi rövidségűek. Sőt, a trollok jellemzően az összes profiljukkal nagyjából ugyanazt a kommentet osztják meg, gyakran szó szerint másolják át azt – fogalmazott a digitális szakértő. Hozzátette: korábban egy-egy troll akár száz profilt is fenntartott, ám a Facebook már folyamatosan gyomlálja a nem valós személyt takaró regisztrációkat.

Ha a közösségi médiacég azt tapasztalja, hogy egy IP-címről több profilt is létrehoznak, akkor például személyazonosságot igazoló okmányt kérhet, de egyértelmű esetekben kérdés nélkül is törölhetnek profilokat. Még ma is léteznek azonban kiskapuk, például az úgynevezett TOR-hálózaton keresztül belépve az internetezési információk proxyként szolgáló más IP-címeken futnak keresztül – fejtette ki a szakember. Arra is kitért, hogy a bérkommentelők gyakran osztanak meg álhíroldalakon található információkat, ami egyre inkább elterjedtebb módja az online világban történő dezinformációnak. A pártokhoz köthető, szélsőségesebb véleményeket közlő honlapokon, közösségi médiacsoportokban – például a DK-közeli Nyugati Fény felületein vagy a Gondolkodó és az Európa Expressz nevű Facebook-csoportokban – rendszeresen hivatkoznak vagy osztanak meg álhíroldalakról származó, hamis tartalmakat, amelyek meglepő hatékonysággal működnek ezeken a felületeken. A párt szimpatizánsainak kemény magja jellemzően kritikátlanul, az igazságtartalommal nem törődve terjeszti ezeket – ismertette a szakértő. Megjegyezte, a politikán kívül más területeken, például adathalászat céljából vagy gazdasági előnyszerzéséért is működnek trollok, akik egyes esetekben a csalás kategóriáját is kimerítik.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: boon.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.