A reformok folytatását kéri az EP az EU-hoz csatlakozni kívánó nyugat-balkáni országoktól
Az Európai Parlament (EP) képviselői brüsszeli plenáris ülésükön az alapvető reformok folytatását kérték a nyugat-balkáni országokban az Albánia, Koszovó, Észak-Macedónia és Szerbia európai uniós csatlakozási esélyeiről szóló állásfoglalásaikban – közölte az uniós parlament csütörtökön.
Az EP-képviselők az elmúlt két évet elemző jelentéseikben mindenekelőtt arra figyelmeztettek, hogy a sikeres uniós csatlakozás az olyan területeken elért gyökeres és visszafordíthatatlan reformoktól függ, mint a jogállamiság és a demokratikus intézmények hatékony működése. A képviselők a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc megerősítését, a jószomszédi viszony kialakítását és a regionális együttműködés fokozását is hangsúlyozták.
Albániával összefüggésben kiemelték, hogy az április 25-i választások kulcsfontosságúak lesznek a demokratikus eljárások és struktúrák megszilárdításához és megújításához. A szabad és tisztességes választások kiemelten fontosak az uniós integrációs folyamatban – húzták alá. Koszovóval kapcsolatban a képviselők hangsúlyozták, hogy a függetlenség minden uniós tagállam általi elismerése előnyös lenne a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok rendezése szempontjából, megszilárdítaná a régió stabilitását, és elősegítené mindkét állam uniós integrációját. Észak-Macedónia esetében kiemelték: az ország következetesen halad az unió felé, és elkötelezett a szükséges reformok terén. Megjegyezték: korábbi, a bolgár kisebbséghez tartozók, illetve az etnikai hátterüket vállalók hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatos javaslataikat az ország nem hajtotta végre.
Szerbiával kapcsolatban azt közölték: Koszovóhoz fűződő viszonyának rendezése és az alapvető jogok tiszteletben tartása továbbra is meghatározó a csatlakozási tárgyalások üteme szempontjából. Aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a szerb törvényhozásban nincs ellenzék, az ellenzéki pártok ugyanis kétségbe vonják a parlament működésének jogszerűségét. A képviselők hangsúlyozták: Szerbiának összhangba kell hoznia külpolitikáját az EU közös kül- és biztonságpolitikájával, a régióban ugyanis Szerbiában a legalacsonyabb mértékű a harmonizáció. Az EP üdvözölte, hogy Szerbia működő piacgazdaságot épít ki, és a szerb kormányt a folyamatot segítő további strukturális reformok meghozatalára ösztönözte.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette: teljes mértékben támogatja Szerbia mielőbbi uniós csatlakozását. A képviselőcsoport véleménye szerint az országjelentés elfogadhatatlanul elfogult, egyoldalú és kritikus hangnemet üt meg a jobboldali konzervatív kormánnyal rendelkező Szerbiával szemben.
Azokat az elfogult, a balliberális többség által már jól ismert szólamokat találhatjuk meg benne, amihez hasonlókat Magyarország és Lengyelország vonatkozásában is hallhatunk. Meggyőződésünk, hogy az Európai Parlament Szerbiáról szóló jelentése nem szolgálja a csatlakozási folyamatok felgyorsítását és az EU és Szerbia közötti kölcsönös tiszteletet és megbecsülést
– fogalmaztak. Gál Kinga, a képviselőcsoport elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szerbiáról szóló jelentéssel szemben a baloldali vezetéssel rendelkező Észak-Macedónia, Albánia vagy Koszovó tekintetében a jelentések sokkal megengedőbbek. Véleménye szerint a politikai alapú hozzáállás nem segíti a Nyugat-Balkán stabilitását és az unió elfogadottságát. Deli Andor fideszes EP-képviselő szerint a jelentés nélkülözi a kellő tárgyilagosságot, megkérdőjelezi például a tavalyi választások legitimitását, a szerbiai parlament összetételét.
Ha ismerjük Szerbia jelentőségét a térségben, akkor tudnunk kell azt is, hogy a csatlakozás késleltetése ellentétes az EU saját érdekeivel is. Mi a Fidesz EP-delegációjában mindig is azon dolgoztunk, hogy Szerbia a lehető legrövidebb időn belül az EU teljes jogú tagjává válhasson
– fogalmazott a képviselő.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
