Pesti Srácok

Ausztriában is szigorítások lépnek életbe

Ausztriában is szigorítások lépnek életbe

Szigorúbb szabályozásokat vezetnek be Ausztriában azokon a településeken, körzetekben, ahol 100 ezer lakosra vetítve meghaladja a 400-at az új koronavírus okozta megbetegedések száma hét nap átlagában.

Az egészségügyi minisztérium a hét végén tájékoztatta a tartományi vezetőket arról, hogy a március 10-től érvényes rendelkezés értelmében kiutazási korlátozás lép érvénybe azokban a körzetekben, illetve "regionálisan behatárolt hotspotokban" (gócpontokban), ahol a járványügyi mutatók ezt indokolják. Ez azt jelenti, hogy az adott települést csak negatív koronavírusteszttel lehet elhagyni. Ezek érvényessége PCR-teszt esetén 72 óra, míg a kevésbé megbízható antigénteszt esetén 48 óra. Kivételt csak a gyerekek, az átutazók, illetve azok élveznek, akik igazoltan átestek a betegségen. A rendelet jelenleg három körzetet érint: a karintiai Hermagor kerületet, Alsó-Ausztria második legnagyobb városát, Bécsújhelyet és a salzburgi Pongau két kisebb települését.

A kiutazásra vonatkozó tesztkötelezettség feloldásának az a feltétele, hogy a hétnapos megbetegedési átlag legalább tíz napon keresztül százezer főre vetítve 200 alá kerüljön. Azokon a helyeken, ahol a megbetegedési mutató több, mint egy héten keresztül 400 fölött van, további intézkedések várhatók: a karanténszabályok, illetve a koronavírus elleni általános előírások betartásának célzott és gyakoribb ellenőrzése, a kontaktkutatás kiterjesztése, illetve gyanú esetén a tesztelés két-háromszori megismétlése. A szúrópróbaszerű ellenőrzéseket a rendőrség végzi, de szükség esetén a hadsereg is igénybe vehető erre a célra. Az érintett településeken a minisztérium az eddigi sokszorosára növeli a tesztelési kapacitást, és a szűréshez kellő emberi erőforrást is biztosít, elsősorban szintén a hadsereg állományából.

Eközben szombaton Bécsben és más osztrák nagyvárosokban is tüntetések voltak a koronavírus-járvány megfékezését célzó szigorú intézkedések ellen. A többezres fővárosi demonstráción beszédet mondott mások mellett Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) parlamenti frakcióvezetője, és jelen voltak más szabadságpárti képviselők, illetve Heinz-Christian Strache, az FPÖ korábbi elnöke, volt alkancellár is. A "Demokrácia, alapjogok és szabadság" mottóval meghirdetett bécsi tüntetéshez szélsőjobboldali radikális csoportok, vírustagadók, huligánok és – ahogy egy rendőrségi szóvivő nevezte – a különböző összeesküvés-elméletek képviselői is szép számmal csatlakoztak. Az országos rendőr-főkapitányság vasárnapi közleménye szerint 42 embert vettek őrizetbe, 60 büntetőjogi feljelentést tettek és több, mint 3000 szabálysértési eljárást indítottak, elsősorban a koronavírus-járvány megfékezését szolgáló rendelkezések megszegése, de más erőszakos megnyilvánulások miatt is. Hasonló, kisebb tüntetések még vasárnap délután is várhatóak.

PestiSracok facebook image

Az elmúlt 24 órában 2199 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 475 070 pozitív esetet regisztráltak. A koronavírusos betegséggel kórházban ápoltak száma 1447, az intenzív kezelésre szorulók 314-en vannak. A fertőzés okozta betegség szövődményeibe az elmúlt napon 19-en haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 8713-ra emelkedett. A betegségből felgyógyultak száma 443 152.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Ronald Zak

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.