Pesti Srácok

Az LMBTQ-jogok és a határon túli magyarok kérdése lehet a szivárványkoalíció törésvonala

Az LMBTQ-jogok és a határon túli magyarok kérdése lehet a szivárványkoalíció törésvonala

Nincs megegyezés a baloldalon abban, hogy az esetleges közös kormányzásukban hogyan kezelnék a magyarok többsége számára fontos kérdéseket, mint például a migráció, a külhoni magyarok szavazati joga, vagy hogy a homoszexuális párok örökbe fogadhatnak-e gyermeket. Némelyik témában már felszínre kerültek a baloldali összeborulás szőnyeg alá söpört ellentétei.

A baloldali szivárványkoalíció – vagyis a DK, az MSZP, a Jobbik, a Párbeszéd és az LMP – egyik pártja sem reagált a Magyar Nemzet azzal kapcsolatos megkeresésére, hogy a tervezett közös programban, adott esetben közös kormányzás esetén miként oldanák fel összeegyeztethetetlen ideológiai nézeteiket. A Momentum is csak annyit válaszolt, hogy természetes a koalícióra készülő pártok közötti vita, amely majd kompromisszummal fog zárulni. A válasz, illetve annak hiánya nem meglepő, ugyanis a magyarok többségének fontos témakörökben – amilyen például a migráció, a határon túli magyarok státusa vagy a szexuális kisebbségek (LMBTQ) jogai – jelenleg jegelt konfliktusok feszülnek a Gyurcsány-koalíción belül.

– jelentette ki a Magyar Nemzetnek Mirkóczki Ádám, Eger egykor jobbikos polgármestere. Szerinte az is kérdéses, hogy az ellenzéki pártok valóban hajlandók-e teljes mellszélességgel beállni egy-egy megosztó személyiség mögé, amennyiben ilyen jelölt győz az előválasztáson.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott.

A fentebb említett kardinális kérdések egyikében máris nyíltan egymásnak feszült a Momentum és a Jobbik. Ugyanis amikor utóbbi párt elnöke, Jakab Péter az azonos neműek örökbefogadása kapcsán egy lapinterjúban azt hangoztatta,

Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere kegyetlennek nevezte a jobbikos mondatait. A Momentum elnöke, Fekete-Győr András is beszállt a vitába, bántó és helytelen álláspontnak nevezte a Jobbik-vezér kijelentéseit. Indikátorként mutatja a kérdés neuralgikus voltát a szivárványkoalíción belül, hogy Jakab kijelentését követően a Gyurcsány Ferenccel előszeretettel szelfiző DK-s influenszer, Homonnay Gergely posztolt arról: nem támogatja a Jobbik jelöltjét az előválasztáson.

A korábban a külhoni magyarok szavazati joga ellen kampányoló DK erős kerékkötője lehet annak, hogy a baloldal megegyezésre jusson a határon túli nemzettársainkat érintő kérdésekben. Hiába állította Fekete-Győr egy interjújában, hogy a külhoniak szavazati jogának kérdésében a DK engedett az ötpárti többségnek, Arató Gergely, a Gyurcsány-párt frakcióvezető-helyettese egy Facebook-posztjában cáfolta a Momentum elnökét, és azt írta: „a közös ellenzéki programalkotó tárgyalásokon nem született ilyen döntés, s kicsit csodálkozunk, hogy honnan vette ezt Fekete-Győr András”. Érdemes felidézni: nemrég Vadai Ágnes (DK) is a külhoni magyarok ellen hergelt az oltóanyagok kapcsán.

– hangoztatta egy minapi sajtótájékoztatón. A baloldal kormányprogramjába szintén forró kásaként került migráció kérdése kapcsán azt érdemes felidézni, hogy míg Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke arról beszélt januárban, hogy fellépnének az illegális bevándorlás, az embercsempészet és az emberkereskedelem minden formája ellen, addig Gyurcsány Ferenc még a migráció jelentette problémát is tagadja, és markánsan bevándorláspárti nézeteinek adott hangot mások mellett Niedermüller Péter, a VII. kerület DK-s polgármestere, valamint Cseh Katalin momentumos EP-képviselő is. Emlékezetes: a baloldali összeborulás pártjai idén januárban írták alá remélt közös kormányzásuk alapelveit, ám a hatpontos dokumentum csupán olyan ködös általánosságokat tartalmaz, mint a „demokratikus jogállam”, a „jövőbe tekintő kormányzás”, vagy „az európai Magyarország megteremtése”; konkrét kérdésekben nem foglal állást.

A vakcinaügy is megosztja az ellenzéket. Terézváros momentumos polgármestere, a párt budapesti vezetője a Hetek számára adott interjújában tért ki arra, hogy egyetért a kormány vakcinapolitikájával, és helyes döntésnek tartja a keleti oltóanyagok beszerzését. Soproni Tamás a podcastben elmondta: egy közeli családtagja is mondta neki, hogy a kínai vakcinát nem kéri – éppen ezért nagyon mérges azzal kapcsolatban, hogy több politikus a bizalmatlanságot növeli a keleti oltóanyagokkal kapcsolatban. Mint fogalmazott, a kormány azzal hibázik, hogy nyomást helyez a szakértőkre e tekintetben, míg „a másik fél meg azt mondja, hogy nahát, itt a kínai és az orosz vakcina, az biztos, hogy rossz, és várjuk meg az európai uniós engedélyeztetést”. Terézváros momentumos polgármestere szerint bízni kell az OGYÉI-ban, és még akkor is emberéleteket jelentenek a keleti vakcinák, ha csak 40, vagy 50 százalékban lennének hatékonyak.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: PS

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.