Pesti Srácok

Boris Johnson szerint kisebb áprilisi vakcinakészlettel is tartható a nyitási menetrend

Boris Johnson szerint kisebb áprilisi vakcinakészlettel is tartható a nyitási menetrend

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a brit kormány a korábbinál várhatóan kisebb áprilisi oltóanyag-ellátással is tartani tudja az oltási programot és így a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások feloldásának menetrendjét is. A brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) előző este jelezte a helyi közegészségügyi hatóságoknak, hogy áprilisban az eddigi rendkívül bőséges vakcinaellátmánynál számottevően kevesebb oltóanyag érkezhet Nagy-Britanniába.

A szállítmány csökkenésének fő oka az, hogy az indiai Serum Institute vakcinagyár március végétől négy héten át a korábbi terveknél kevesebbet tud szállítani az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari cég közös fejlesztésű oltóanyagából. Boris Johnson a Downing Streeten tartott csütörtök esti sajtótájékoztatóján azonban közölte: ez semmilyen módon nem érinti az oltási célokat és a nyitási menetrendet, a szabadsághoz vezető út továbbra is nyitva áll.

A brit kormány a múlt hónap végén ismertette a koronavírus-járvány terjedésének megfékezését célzó korlátozások lépésenkénti enyhítésére, a gazdaság és a társadalmi élet újraindítására kidolgozott, négy nyitási szakaszból álló intézkedési tervét. E menetrend öthetente számol a korlátozások egyre szélesebb körű enyhítésével, és minden feltétel teljesülése esetén június 21-re irányozza elő az összes korlátozás feloldását. A nyitási program első komoly lépéseként március 8-án, kéthavi távoktatás után megindulhatott a tanítás az összes angliai általános és középiskolában. Boris Johnson a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: Nagy-Britanniában eddig több mint huszonötmillióan részesültek a koronavírus elleni oltásban; ez meghaladja számos ország teljes lakosságát.

A brit egészségügyi minisztérium részletes csütörtök esti ismertetése szerint eddig 25 735 472-en kapták meg az első dózist a Nagy-Britanniában forgalmazott két oltóanyag – a Pfizer/BioNTech vagy az Oxford/AstraZeneca vakcina – valamelyikéből. A második dózist 1 879 054 embernek adták be. A brit miniszterelnök a Downing Street-i sajtóértekezleten elmondta: áprilisban tömegesen megkezdődik a második dózisok beadása azoknak, akiknek esetében a brit kormány által a két oltásadag beadása közötti időszakra megszabott tizenkét hét letelik. Boris Johnson közölte: a jövő hónapban tizenkétmillióan kapják meg a koronavírus elleni vakcina második dózisát, és eközben teljesül az a terv is, hogy a brit lakosság ötven éven felüli korosztályának mindegyik tagja április 15-ig megkapja az első adagot.

PestiSracok facebook image

A brit kormány célkitűzése az, hogy július végére a teljes brit felnőtt lakosság – hozzávetőleg ötvenhárommillió ember – részesüljön a koronavírus elleni oltásnak legalább az első adagjából. Johnson a csütörtöki sajtótájékoztatón kijelentette: a vakcinaszállítmányok áprilisra várható csökkenése ellenére ez a terv is teljesülni fog. A brit miniszterelnök újságírói kérdésre hangsúlyozta: nem azért érkezik Indiából a korábban vártnál valamivel kevesebb adag az Oxford/AstraZeneca-vakcinából áprilisban, mert az indiai kormány akadályozná az exportot; a késedelemnek technikai okai vannak.

A december 8-án kezdődött brit oltási kampány az Oxford/AstraZeneca-vakcinával indult, és az eddig beoltottaknak csaknem a fele ezt az oltóanyagot kapta. A Pfizer/BioNTech-vakcina nagy-britanniai alkalmazása január elején kezdődött.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Jon Super

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.