Működésképtelenné válhat a BKV, ha nem emeli a munkabéreket
A Karácsony Gergely vezette főváros nem támogatja a BKV dolgozóinak béremelését, és a cég igazgatósága már el is fogadta az emelést nem tartalmazó üzleti tervet. Ezzel azonban veszélybe kerülhet a legtöbb munkavállalót foglalkoztató fővárosi vállalat biztonságos működése. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes ma délután tárgyal a bérszövetségbe tömörülő fővárosi cégek vezetőivel.
A beduin ment, mendegélt a sivatagban, már majdnem éhen halt, amikor szomjan halt. E tanulságos történetben vázolt helyzetbe kerülhet a legtöbb munkavállalót foglalkoztató fővárosi cég, a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) is, ha nehéz anyagi helyzetükre hivatkozva nem adja meg a bérszövetség által követelt minimális, hatszázalékos béremelést a dolgozóiknak
– jelentette ki a Magyar Nemzetnek Gulyás Attila, a BKV felügyelőbizottságának munkavállalói delegáltja. A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöki tisztségét is viselő szakember arra reagált, hogy a közlekedési vállalat igazgatósága béremelést nem tartalmazó üzleti tervet fogadott el a napokban a 2021-es évre.
Ezt a tervet nem támogattam, ahogyan a másik munkavállalói delegált sem, s nagyon komoly probléma, hogy a főváros vezetése egyelőre nem látja be, hogy az elképzelés tarthatatlan. Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes azt hangoztatta, hogy novemberre az emelés nélkül is mínuszba fordul a főváros büdzséje, ám ha azt nézzük, hogy a várható 16 milliárdos hiány nagyjából nyolcmilliárd forinttal nőne egy hatszázalékos béremelés esetén, akkor ez szerintem elfogadható ár, hiszen különben akár összeomolhat a BKV
– fejtette ki Gulyás Attila. A szakember szerint több tényező is sürgetővé teszi a béremelést.
Egyrészt a MÁV-nál és a Volánbusznál is napirenden van a béremelés, ami jelentős mennyiségű munkaerőt szívhat el a BKV-tól, de számos olyan szakember dolgozik a fővárosi cégnél, akik a versenyszférában is pillanatok alatt képesek munkát találni. Ezt tetézi, hogy az elmúlt évek viszonylag jó béremelése ellenére is 200-250 olyan üres pozíció van jelenleg a BKV-nál, amelyeket így sem sikerült betölteni. Továbbá csak idén több százan mennek nyugdíjba a vállalattól
– sorolta a munkavállalói delegált, hozzátéve: a napokban a cégnek ötszáznál több dolgozója volt karanténban, a sofőrök esetében ez a szám pedig nagyjából tíz százalék, ami szintén sérülékennyé teszi a szolgáltatás biztonságát. Gulyás Attila nyomatékosította: a munkavállalói oldal képviseletében határozati javaslatban felhívták a tulajdonos főváros figyelmét arra, hogy a béremelés elmaradása elfogadhatatlan, és hogy azt mindenképpen pótolni kell majd az év során. Erről különvéleményt is megfogalmaztak, amelyről a jogszabály szerint külön kell tájékoztatni a tulajdonost.
A bérszövetség múlt pénteken kezdeményezett kollektív munkaügyi vitát a BKV-nál és a BKK-nál a bértárgyalások mielőbbi eredményes lezárása érdekében. Amennyiben hét napon belül nem születik megegyezés, sztrájk kezdeményezhető, és már az egyeztetés ideje alatt is egy alkalommal tartható egy két órát meg nem haladó figyelmeztető leállás. Ezzel kapcsolatban Gulyás Attila azt hangsúlyozta, hogy a járvány felszálló ágában nem szívesen tartanának sztrájkot, de május végéig sem tudnak várni, amennyiben a baloldali városvezetés csak a május 31-én konkretizálódó iparűzésiadó-bevételeik ismeretében tenne ajánlatot. Az egyeztetések következő állomása ma délután lesz, amikorra Kiss Ambrus tárgyalásra hívta a bérszövetségbe tömörülő cégek (a BKV és a BKK mellett a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., valamint a Budapest Közút Zrt.) érdekképviseleteit, illetve vezetőit.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
