Pesti Srácok

Peking rövidebb pórázra fogná a technológiai óriáscégeket

Peking rövidebb pórázra fogná a technológiai óriáscégeket

Szorul a hurok a kínai techcégek körül, egyre nagyobb nyomást gyakorol ugyanis a technológiai óriáscégekre a pekingi kormány, mivel a monopóliumellenes hatóság szerint túl nagyra nőtt a – főként internetes – társaságok piaci befolyása. A tervezet megszorítások főként a közösségi médiaplatformokat érintenék.

Több mint hatvanmilliárd dollárt veszített piaci értékéből hétfőre a kínai Tencent e-kereskedelmi társaság a cég részvényárfolyamának zuhanása miatt. A befektetők amiatt kezdtek el aggódni – nem alaptalanul –, hogy a kínai állami piacszabályzó hatóság (SAMR) még kurtábbra akarja fogni a nagyra nőtt vállalatok gyeplőjét. Az értékvesztést okozó piaci reakció közvetlen előzménye, hogy az SAMR múlt pénteken tizenkét technológiai vállalatot bírságolt meg egyenként ötszázezer jüanra (hetvenhétezer dollárra) a monopóliumellenes törvények megszegéséért, konkrétan illegálisnak minősített akvizíciók miatt. A kínai állami CCTV szerint Hszi Csin-ping (Xi Jinping) államfő megelőzőleg elrendelte, hogy a piacfelügyelet hatékonyabban ellenőrizze az internetes cégeket, törje le a monopóliumokat, valamint segítse elő a tisztességes piaci versenyt – írja a Magyar Nemzet.

Az általános szigorítás természetesen kiterjed a rivális Alibabára is. A két versenytársról az a hír járja, hogy feldarabolás fenyegeti őket, azaz külön holdingba kell szervezniük jövedelmező pénzügyi – banki, biztosítási, fizetési – szolgáltatásaikat. Ez utóbbiakhoz tartozik az Alibaba Ant csoportjának Alipay és a Tencent WeChat Pay nevű alkalmazása. A WeChat üzenetküldő platform egyébként a világ legelterjedtebb csevegő alkalmazása, több mint egymilliárdan használják Ázsiában, így nem véletlen, hogy a vállalat alapítója, egyben elnök-vezérigazgatója, Ma Hua-teng Kína második leggazdagabb embere lett – bár cége mostani értékvesztésével valószínűleg az ő pénztárcája is vékonyabb lett. Másik jól jövedelmező üzletág a szerencsejáték-ipar, de a Tencentnek vannak befektetései a zene- és a filmiparban is. Az Alibabára tavaly októberben kezdett rájárni a rúd, amikor a piacfelügyeleti hatóság az utolsó pillanatban megakadályozta az Ant csoport tőzsdei debütálását, pedig ez lett volna az év legnagyobb dobása. A konglomerátum alapítója, az operatív vezetéstől már visszavonult Jack Ma (eredeti nevén Ma Jün) ugyancsak Kína leggazdagabb emberi közé tartozik, ám ez a pekingi kormány véleménye szerint nem jogosította fel arra, hogy bírálja Kína pénzügyi-finanszírozási politikáját és banktechnológiai eljárásait – s emiatt kiadós fejmosásban is részesült, miközben hetekre „eltűnt”.

Kína tavaly novemberben kezdte jelentős mértékben szigorítani a monopóliumellenes törvényt és ennek nyomán az ellenőrzéseket. Egy kínai szakértő szerint az internetóriások túl nagyra nőttek, s tevékenységük eddigi húsz éve alatt hatalmas befolyást szereztek a politikában és a gazdaságban. Némelyik erőszakosan terjeszkedik és gyilkos árversenyben szorítja ki kisebb ellenfeleit a piacról, felborítva annak működési rendjét.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/AP

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.