Pesti Srácok

Potápi Árpád János: a fiatalok már egységes magyar nemzetben gondolkodnak

Potápi Árpád János: a fiatalok már egységes magyar nemzetben gondolkodnak

Több, mint százezer anyaországi és külhoni középiskolás vett részt a Határtalanul program online középiskolai vetélkedőjének első fordulójában; az eredmények azt jelzik, hogy a fiatalok már egységes magyar nemzetben gondolkodnak – közölte Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán.

Az eddigi eredmények alapján 292 osztály, mintegy 8800 fiatal jutott be a vetélkedő középdöntőibe. Budapestről 48, Magyarország más területeiről 155, Erdélyből 30, Felvidékről 23, a Vajdaságból 16, Kárpátaljáról 18, Horvátországból és a diaszpórából pedig 1–1 csapat került a legjobbak közé – írja a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet a PestiSrácok.hu-nak elküldött közleményben. A versenyen külhoni és anyaországi középiskolai osztályok mérik össze tudásukat történelemi, irodalmi, földrajzi, néprajzi kérdésekből, amelyekből a Kárpát-medence magyarlakta területeit is közelebbről megismerhetik. A legjobb osztály egymillió forint pénzjutalmat kap, de a fődíjon kívül is több, mint ezer díjat és ajándékot oszt ki a nemzetpolitikai államtitkárság a legügyesebb versenyzők között.

Potápi Árpád János emlékeztetett: a 2010-ben indított Határtalanul program célja, hogy valamennyi közoktatásban tanuló magyar fiatal legalább egyszer, az állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire. Mivel a járványhelyzet miatt az osztálykirándulások most szünetelnek, az online térben szeretnék összekötni a magyarországi és külhoni fiatalokat, akik a játékon keresztül nemcsak a tudásukat bővítik, hanem lehetőségük van az ismerkedésre, a kapcsolatok építésére is – hangsúlyozta. 2021-ben, a nemzeti újrakezdés évében március a közösségek hónapja, a Határtalanul vetélkedő pedig az államtitkár szerint a közösségépítésnek és a nemzeti összetartozás erősítésének is kiváló eszköze a fiataloknál.

Forrás: Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet közleménye; Fotó: Facebook

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.