Az Orbán-szabály – Megjelent a XXI. Század Intézet könyvsorozatának nyitódarabja
Hogyan lett egy 25 éves, tehetséges, érzékeny fiatalemberből megkerülhetetlen, közösségének stabil jövőt biztosító politikus, aki a legjobb úton halad ahhoz, hogy államférfi legyen belőle? Az Orbán-szabály olvasása közben szinte érezni, ahogy a politológus szerző maga is rádöbben: Orbán Viktor sosem a hatalomhoz elegendő többséget akarja megszerezni, hanem mindig arra törekszik, hogy egymással szót értő, egymást tisztelni képes barátok, bajtársak közösségét állítsa maga mögé. Ha kell, türelemmel és bölcsességgel, ha kell, megejtő és határozott példamutatással. A legfőbb Orbán-szabály ugyanis az, hogy a csapatkapitány erejét a csapata adja. Megjelent a XXI. Század Intézet könyvsorozatának nyitódarabja, G. Fodor Gábor: Az Orbán-szabály címmel.
A 20. század nem a huszadik folytatása. Az új századhoz új gondolkodás, más hozzáállás és a megelőzőtől eltérő szellemiség szükséges. Amit, ha nem lenne alátámasztást sem igénylő evidencia, már eddig eltelt első két évtizede is bőségesen bizonyított. Átalakulóban van a világ rendje: a nemzetközi erőviszonyoktól kezdve az európai kontinens két fele közötti egyensúlyon át a belpolitikai törésvonalakig minden átrendeződik. Az új helyzetben a régi megoldások használhatatlanok, akárcsak azok a korábbi receptek, amiket más idők más problémáira írtak föl – ráadásul gyakran nem is idehaza.
Ezzel a bevezetővel indul a XXI. Század Intézet könyvsorozata, az Új Idők, amely hazai szerzők gondolatainak közrebocsátásával kíván hozzájárulni a magyar politikai gondolkodás megújításához.G. Fodor Gábor: Az Orbán-szabály című kötete e könyvsorozat nyitódarabja, amelynek sorozatszerkesztője Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója.
Ha valami, akkor az Orbán-szabály biztosan a „gyakorlat filozófiáját” jelenti, különösen azon mód megírva, ahogyan G. Fodor Gábor tette. Ráadásul nemcsak magyar viszonylatban van relevanciája, hanem általános politikai elvvé lép elő! Amikor hazai ellenfelei a „Fidesz-rendszer exportjáról” beszélnek, akár a közép-európai szövetségi rendszer megerősödésétől tartva, akár a hazai vállalkozások Magyarország határain túli terjeszkedését problematizálva, valójában szembedicsérnek, hiszen csak azt ismerik be, hogy az Orbán-példa ragadós. Hiszen sikeres; ha pedig precedens értékű, akkor a Régi Világra veszélyes is. Az Orbán nyomába szegődő Új Erők össze-összeállása ugyanis azzal fenyeget, hogy Közép-Európában kialakul a független nemzetek övezete, a nyugati Európai Egyesült Államoktól és a tengerentúli Amerikai Egyesült Államoktól keletre, az orosz–kínai–török Eurázsiától pedig nyugatra. A magyar modellt például választó lengyel (Kaczyński–Morawieczki), szerb (Vučić) és szlovén (Janša) szuverenista rendszer háromszögelési pontnak éppen elég, pláne, ha Prágában és Pozsonyban is stabil kormánytöbbség tudna létrejönni és egy európai nemzeti-konzervatív konföderáció lehetősége is realizálódna
– olvasható Békés Márton történésznek, a könyvsorozat szerkesztőjének a Látószög blogon megjelent írásában.
G. Fodor Gábor: Az Orbán-szabály. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2021., 372 oldal.
