Pesti Srácok

Boomerlázadás - Schmitt Pál szerint az ellenzéknek nincs mondanivalója, csak a kormány elleni gyűlölet fogja össze őket (Videó!)

Az egyik oldal végzi a munkáját, a baloldal pedig rettenetesen éhes – így vélekedett Schmitt Pál a Pesti TV Boomerlázadás című műsorában a minap arról, hogyan látja a jelenlegi politikai helyzetet. A volt köztársasági elnök kiemelte továbbá azt is, hogy a hazai ellenzéknek nincsen mondanivalója, nem csinálnak mást, mint nagyotmondó versenyt tartanak. Schmitt Pált mint az Európai Parlament volt alelnöke jó döntésnek tartja, hogy kilépett a Fidesz a Néppártból, mert az szerinte már nem ugyanazt képviseli, mint korábban. A Nemzeti Olimpiai Bizottság tagjaként és mint volt olimpiai bajnok nagyon örül annak, hogy meg lesz rendezve idén a tokiói olimpia, ám abban biztos, hogy a pandémia miatt egészen más lesz ez idei olimpia, mint a korábbiak.

A műsor elején Stefka István felelevenítette, hogy Schmitt Pál volt az a köztársasági elnök, akit rengeteget támadtak azért, mert aláírta az új alkotmányt, ami egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai. A volt köztársasági elnök ezt azzal magyarázta, hogy egyrészt szükség volt rá, mert egy ideiglenes alkotmánya volt akkoriban Magyarországnak még a kommunista időkből, másrészt pedig megvolt hozzá a támogatottság.

– hangsúlyozta. Annak ellenére azonban, hogy a hazai és a külföldi balliberális erők is támadták emiatt a volt köztársasági elnököt, örül, hogy bizonyos tételek a családról, a nemzetről belekerültek. Mint mondta, a parlamentben kétharmados többség szükséges ahhoz, hogy az alkotmányt felülírják, ezért a baloldalnak hatalmas győzelmet kellene aratni ahhoz, hogy ezt megtehessék.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá Schmitt Pál.

A baloldal rettenetesen éhes már

A koronavírus-járvány elleni védekezésről úgy vélekedett, hogy nem csak hazai, de nemzetközi viszonylatban is elismerésre méltó, amit a kormány több mint egy éve tesz a vírus elleni védekezés érdekében.

– jegyezte meg, hozzátéve: tizenkét éve várják, hogy hatalomra kerüljenek, de nincs más mondanivalójuk, mint az, hogy ebbéli szándékukat hangoztatják. Eközben nagyotmondó versenyt tartanak arról, ki tud jobban fenyegetőzni vagy épp vulgárisabb lenni. Schmitt Pál szerint ezzel az a céljuk, hogy bekerüljenek a médiába és szó legyen róluk.

– tette hozzá. Kiemelte azt is, hogy arról sosem hallunk, a baloldal hogyan oldaná meg az egészségügy kérdését, a mezőgazdasággal mi a tervük vagy épp a külhoni magyarokkal, milyen politikát folytatnának külföldön. Annyit mondanak csak, hogy ennek a kormánynak mennie kell, ez pedig kevés.

Az Európai Néppárt korábban erősebb volt

Az Európai Parlament alelnöke is volt Schmitt Pál, aki úgy látja, az unióban van egy globalizációs törekvés, amely ellen néhány ország - köztük Magyarország is - fellép, mert mi nemzetben gondolkodunk. Az EU mottója az egység a sokszínűségben, és mi ezt meg akarjuk tartani -tette hozzá. Felidézte, hogy annak idején az Európai Néppárt erősebb volt, egyedül is megoldott bizonyos dolgokat, de már balra húznak, aminek az egyik oka, hogy több, a néppártban ülő politikusnak egyéni ambíciói is vannak.

– tette hozzá.

A kormány a sportba fektet

Számos alkalommal bebizonyította már a baloldal, hogy nem ért egyet a kormány úgymond „sportpolitikájával”. Emelték már fel a szavukat a testnevelés órák fontossága ügyében, fúrtak már meg hazai olimpiarendezési jogot, és állandó témájuk a stadion. Schmitt Pál, aki a Nemzeti Olimpiai Bizottság tagja évtizedek óta, nem tartja normálisnak ezt a fajta politizálást, hiszen az, hogy a kormány tíz évvel ezelőtt stratégiai pontnak deklarálta a sportot az elsősorban nem éremszerzésre irányul, hanem arra, hogy minden gyerek sportoljon. Legyenek tisztában a mozgás fontosságával, az egészséges életmóddal – hangsúlyozta, hozzátéve:

A tokiói olimpiával kapcsolatban pedig azt mondta: még nem volt rá precedens, hogy elhalasztottak volna egy olimpiát, de idén meg lesz rendezve. A körülmények a pandémia miatt mások lesznek, nem lesznek külföldi nézők, és szigorú szabályokat kell majd betartani.

Fotó: Boomerlázadás videókivágás

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.