Pesti Srácok

Nem hasonlítható össze nemzetközi szinten a járványban elhunytak száma

Nem hasonlítható össze nemzetközi szinten a járványban elhunytak száma

A különböző országok eltérő adatközlési gyakorlata miatt nem lehet megalapozottan összehasonlítani nemzetközi szinten a koronavírusban elhunytak számát – fogalmazott Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója az Origónak adott, szerdán megjelent interjúban.

Bozsonyi Károly szerint a különféle statisztikák összevetését nem szabad egyféle "versenyként" kezelni, pláne járványhelyzet idején.

– hangsúlyozta. Hozzátette: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) többször is felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes országok, így a magyar operatív törzs által napi szinten közölt koronavírus-halálozási statisztikák és gyorstájékoztatók nem hasonlíthatóak össze egymással nemzetközi szinten, ám számtalan olyan cikk és publicisztika jelent meg, amelyek ezt figyelmen kívül hagyták. Kiemelte: az egyes országok nem használnak azonos standardokat.

PestiSracok facebook image

– mondta. Példaként említette, hogy Magyarországon ha egy koronavírus-pozitív, de nem súlyos állapotú beteg autóbalesetben hal meg, akkor is megjelenik a statisztikában. Megjegyezte: az ENSZ Egészségügyi Világszervezete által is hitelesített nemzetközi koronavírus-adatokra vélhetően őszig várni kell, ezért az egyes országok teljes éves halálozási számainak növekményét érdemes összevetni, és ezt az Eurostat is összesíti.

Bozsonyi Károly közölte: Magyarországon a KSH hivatalos és Eurostat által is ellenőrzött adatai szerint 2020-ban 8,7 százalékkal (11 297 emberrel) többen haltak meg, mint 2019-ben. Az EU-s átlagnövekmény mindeközben 10,6 százalék volt, tehát a magyar adat jóval az uniós átlag alatt van, és jóformán fele a spanyol (18,9 százalék), a lengyel (17,3 százalék), a belga (17,2 százalék), a szlovén (16,7 százalék) vagy olasz (15,9 százalék) mutatóknak. Hozzáette: csupán hét EU-s országban – Cipruson, Görögországban, Németországban, Észtországban, Lettországban, Finnországban és Dániában – regisztráltak a magyarnál kisebb halálozási többletet. Az Origo közölte: a 2021 első hétheti adatai szerint az Európai Unióban átlagosan 19,7 százalékkal többen haltak meg, mint 2020 azonos időszakában. Magyarországon az uniós átlagnál jóval kedvezőbb, 7,2 százalékos emelkedés volt csak – írták.

Forrás: Origo; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.