Pesti Srácok

Nem hasonlítható össze nemzetközi szinten a járványban elhunytak száma

Nem hasonlítható össze nemzetközi szinten a járványban elhunytak száma

A különböző országok eltérő adatközlési gyakorlata miatt nem lehet megalapozottan összehasonlítani nemzetközi szinten a koronavírusban elhunytak számát – fogalmazott Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója az Origónak adott, szerdán megjelent interjúban.

Bozsonyi Károly szerint a különféle statisztikák összevetését nem szabad egyféle "versenyként" kezelni, pláne járványhelyzet idején.

– hangsúlyozta. Hozzátette: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) többször is felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes országok, így a magyar operatív törzs által napi szinten közölt koronavírus-halálozási statisztikák és gyorstájékoztatók nem hasonlíthatóak össze egymással nemzetközi szinten, ám számtalan olyan cikk és publicisztika jelent meg, amelyek ezt figyelmen kívül hagyták. Kiemelte: az egyes országok nem használnak azonos standardokat.

PestiSracok facebook image

– mondta. Példaként említette, hogy Magyarországon ha egy koronavírus-pozitív, de nem súlyos állapotú beteg autóbalesetben hal meg, akkor is megjelenik a statisztikában. Megjegyezte: az ENSZ Egészségügyi Világszervezete által is hitelesített nemzetközi koronavírus-adatokra vélhetően őszig várni kell, ezért az egyes országok teljes éves halálozási számainak növekményét érdemes összevetni, és ezt az Eurostat is összesíti.

Bozsonyi Károly közölte: Magyarországon a KSH hivatalos és Eurostat által is ellenőrzött adatai szerint 2020-ban 8,7 százalékkal (11 297 emberrel) többen haltak meg, mint 2019-ben. Az EU-s átlagnövekmény mindeközben 10,6 százalék volt, tehát a magyar adat jóval az uniós átlag alatt van, és jóformán fele a spanyol (18,9 százalék), a lengyel (17,3 százalék), a belga (17,2 százalék), a szlovén (16,7 százalék) vagy olasz (15,9 százalék) mutatóknak. Hozzáette: csupán hét EU-s országban – Cipruson, Görögországban, Németországban, Észtországban, Lettországban, Finnországban és Dániában – regisztráltak a magyarnál kisebb halálozási többletet. Az Origo közölte: a 2021 első hétheti adatai szerint az Európai Unióban átlagosan 19,7 százalékkal többen haltak meg, mint 2020 azonos időszakában. Magyarországon az uniós átlagnál jóval kedvezőbb, 7,2 százalékos emelkedés volt csak – írták.

Forrás: Origo; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.