Egyre gyakoribbá váltak a bankkártyacsalások
Az egyre gyakoribbá váló bankkártyás és online visszaélések megelőzésére hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. Tállai András az MTI-nek elmondta, hogy tavaly mintegy hetvenezer visszaélés történt, és csaknem 1,3 milliárd forintot próbáltak ellopni a bankkártyacsalók, de az elsőre riasztónak tűnő számok ellenére Magyarország a bankkártya-használat terén a legbiztonságosabb európai országok közé tartozik, mivel a kártyás vásárlások volumenéhez és értékéhez képest a csalás elenyésző.
Egymillió bankkártyás fizetési tranzakcióból 73 esetben merült fel tavaly a csalás gyanúja, és egymillió kártyával elköltött forintból 174 forint kerülhetett csalók kezébe. A biztonságos kártyahasználat terén Európában évek óta elért dobogós hely azonban csak úgy őrizhető meg, ha gátat szabunk az egyre jobban terjedő csalásoknak és visszaéléseknek
– szögezte le az államtitkár. Elmondta, hogy az elmúlt években a világon mindenhol intenzíven növekszik az internetes vásárlásokhoz kötődő csalások száma.
Rendkívül sokféle formában jelentek meg a bűncselekmények a kibertérben, így például adathalász e-mailek, szolgáltatói hívásnak tűnő telefonos adatszerzési kísérletek, csomag érkezéséről tájékoztató SMS formába bújtatott kártékony programok. A bűncselekmények célja a személyes pénzügyi adatok megszerzése, ezért a megelőzés a védekezés leghatékonyabb eszköze
– hangsúlyozta az államtitkár.
Az elkövetők sokszor hivatalok, bankok nevében telefonálnak, vagy küldenek elektronikus levelet
– ismertette Tállai András. Mint mondta, a csalók még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nevében is bombáznak levelekkel, amelyben adó-visszatérítésre hivatkozva személyes adatok mellett bankkártyaadatokat is kérnek.
A NAV azonban soha nem kér e-mailen bankszámlára, vagy bankkártyára vonatkozó bizalmas adatot, és értesítési gyakorlata merőben eltér a csalók módszerétől
– szögezte le, megjegyezve, hogy míg 2019-ben ez egy elterjedt csalási mód volt, ma már nem jellemző. A lakosság ugyanis felkészült, és nem adja ki könnyen az adatait az ál-navos elkövetőknek, hanem sokszor jelzik a visszaélést. Az államtitkár kitért az elmúlt hetek csalási kísérletére, amikor az elkövetők hamis csomagértékesítő SMS-sel trükközve próbáltak személyes adatokat szerezni.
A csomagküldős csalás több európai országban komoly következményekkel járt, Spanyolországban a használatban lévő mobiltelefonok 15 százalékát megfertőzte, és tömeges anyagi károkat okozott: az érintetteket nemcsak a telefononként kiküldött több száz SMS költsége terhelte, hanem az is, hogy a megszerzett pénzügyi adatokkal az érintettek bankszámláihoz is hozzáfértek. Magyarországon a megelőzés, az intenzív és gyors kommunikáció révén sokat segített
– szögezte le Tállai András.
A csalók megfékezésében jelentős szerepe volt a Magyar Bankszövetség kezdeményezésére felálló munkacsoportnak, amelyben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda és a bankszektor szakértői működnek együtt. A csoport tagjai intézményenként egyénileg és közösen is igyekeznek rendszeres tájékoztatással, az új felbukkanó támadások esetén pedig rendkívül gyors reagálással, figyelemfelhívással segíteni
– mondta az államtitkár.
A megelőzés, az óvatosság, a gyors tájékoztatás a leghatékonyabb védelem, ezt bizonyította a NAV nevével visszaélő és a csomagküldős SMS-csalások esete is
– összegezett Tállai András.
Forrás: MTI
