Elhunyt Tallér Zsófia zeneszerző

Tallér Zsófia 1970-ben született Dorogon. Zeneakadémiai tanulmányait Bozay Attila és Petrovics Emil irányítása alatt végezte, 1992-ben zeneelmélet-tanári, 1994-ben zeneszerzői diplomát szerzett. Alapító tagja volt a NOVUS Kávéház Zenei Műhelynek, majd dolgozott a Nemzeti Színház zenei vezetőjeként. 1999-től az Színház- és Filmművészeti Egyetem, 2000-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, az alkalmazott zeneszerzés szakirány társalapítója volt – olvasható a Zeneakadémia honlapján.

Cannes-ba is meghívták

Kompozíciói rendszeresen szerepeltek hazai és nemzetközi koncertpódiumokon, komolyzenei fesztiválokon, illetve számos színházi és filmes produkció kötődik nevéhez. 2004-ben megnyerte a Balassi Bálint Zeneszerzői Pályázatot a Balassi Bálint nevére című újreneszánsz nagyzenekari kantátájával. Mundruczó Kornél több filmjéhez és színházi rendezéséhez írt kísérőzenét, ezek közül A 78-as Szent Johannája című rövidfilm zenéjéért elnyerte a Magyar Tévé- és Filmkritikusok Díját, a Johanna című operafilmet pedig 2005-ben meghívták Cannes-ba, ahol az Un certain regard szekció keretében mutatták be. Számos színpadi művet komponált, többek közt 2006-ban a Bogármese című gyermekbalettet, 2011-ben A herceg lova, 2017-ben az Aprószentek című operát, valamint 2019-ben a Mátyás király vándorúton című meseoperát. Leánder és Lenszirom című, 2015-ben bemutatott operáját a Magyar Állami Operaház egyedülálló módon három évadon keresztül műsorán tartotta, így több mint 15 ezer néző láthatta; az előadás CD-n és DVD-n is megjelent.

Több díjjal is elismerték munkáját

Munkásságát 2011-ben Erkel Ferenc-díjjal, 2016-ban Bartók-Pásztory-díjjal ismerték el. 2011-ben a Boribon muzsikál című gyereklemez zenéjéért Az év gyermekalbuma kategóriában Fonogram-díjat, 2015-ben az Egyiptomi halottaskönyv részleteinek felhasználásával készült Pert Em Heru című művéért Artisjus-díjat vehetett át.

Forrás: MTI; Fotó: SZFE