Pesti Srácok

Húsvétkor ismét megrongálta valaki a Margit híd kőkeresztjét

Húsvétkor ismét megrongálta valaki a Margit híd kőkeresztjét

Húsvét ide vagy oda, valaki ismét letörte a Margit híd kőkeresztjét, és a rendőrség garázdaság miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen – írja a Vasárnap.hu.

A Vasárnap.hu azt írja, hogy egyik olvasójuk vette észre, hogy hiányzik a kereszt a Margit hídon található, kőből készült Szent Korona-másolatok egyikéről. Mint a portál írja, a Vasárnap.hu-nak küldött levelében, amelyhez egy fotót is csatolt az olvasójuk, azt állította, hogy április 3-án, azaz nagyszombat este tűnt fel neki,

A Vasárnap.hu az ügyben megkereste a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, akiktől az alábbi válasz érkezett:

PestiSracok facebook image

A portál arról is beszámolt, hogy mivel a bűncselekmény helyszínét térfigyelő kamerákkal figyelik, az elkövető megtalálására jók a rendőrség esélyei.

Történt már hasonló eset

A mostani eset nem példa nélküli, mert a Margit híd 2011-es felújítása óta többször is megrongálták már a híd műemlékeit, a kőkeresztek letörése pedig már-már rendszeresnek nevezhető. Legutóbb tavaly novemberben történt hasonló, akkor egy fiatal pár tört le két keresztet. Az elkövetők nem sokkal később feladták magukat.

A Vasárnap.hu arról is beszámolt, hogy a baloldali politikusok és újságírók vallásellenes uszításainak köszönhetően az elmúlt időben általánosságban is megszaporodtak a kereszténységet és a keresztényeket célzó támadások. A legtöbbször ezek még megmaradnak a verbalitás szintjén, de a gödöllői görögkatolikus templom múlt hónapban történt felgyújtása arra enged következtetni, hogy a 2022-es választási kampány közeledtével – nyugati mintát követve – egyre többször éri majd fizikai erőszak a magyarországi keresztény közösségeket – írják.

Forrás: Vasárnap.hu, kiemelt kép: Vasárnap.hu olvasói fotójának képernyőfotója

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)