Ismét felbukkant a torokgyík
A kötelező védőoltással szinte eltűnt, most mégis visszatérni látszik a torokgyík. Az antibiotikumokra rezisztens törzsek világszintű fenyegetést jelenthetnek. A valaha rettegett, rengeteg gyermekéletet kioltó torokgyík vagy diftéria a kötelező DiPerTe (diftéria-pertusszisz-tetanusz) védőoltásnak köszönhetően a könnyen megelőzhető betegségek közé került világszerte. Azonban a betegséget okozó corynebacterium diphtheriae baktérium egyre több antibiotikum-osztállyal szemben válik rezisztenssé, és a jövőben kicsúszhat az oltás ellenőrzése alól is – figyelmeztetnek brit és indiai kutatók.
A Cambridge-i Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport rámutat: a COVID-19-járvány miatt bekövetkezett késések a diftériaoltás beadásában, illetve a fertőzések számának növekedése együttesen azt a kockázatot hordozza magában, hogy a torokgyík újból világszintű fenyegetéssé növi ki magát. A diftéria erősen ragályos fertőzés. A baktériumok főleg az orrban és a torokban tenyésznek, de olykor bőrtüneteket is okoznak. A végzetes kimenetelű eseteket okozhatja a torok duzzanata miatt bekövetkező fulladás, vagy a betegséggel járó szívritmuszavar, amely szívelégtelenséghez is vezethet.
A magas jövedelmű országokból a gyermekkorban többször ismételt kötelező védőoltásnak köszönhetően a diftéria lényegében eltűnt, azonban a közepes és alacsony jövedelmű országok oltatlan vagy csak részlegesen átoltott közösségeiben időről időre felüti a fejét. Az évente jelentett diftériás esetek száma világszerte növekvő tendenciát mutat: az 1996 és 2017 közötti időszak átlagához képest (8105 eset/év) 2018-ban már 16651 esetet regisztráltak. A diftériát okozó Corynebacterium diphtheriae baktérium leginkább légúti váladékkal – köhögés-tüsszentés útján, illetve a fertőzöttekkel való szoros érintkezés során – terjed. Az esetek többségében a kórokozó heveny lefolyású betegséget okoz, melynek súlyos tüneteiért a baktérium által termelt méreganyag, a diftériatoxin a felelős – részletezi az Origo. A diftériatoxin egyben a védőoltás célpontja is: a vakcina fő összetevője a toxin ártalmatlanná tett formája. Létezik ugyanakkor a baktériumnak olyan válfaja is, amely nem termel toxint, és az egész szervezetre kiterjedő – ún. szisztémás – megbetegedést okoz.
A Nature Communications szakfolyóiratban most megjelent közlemény brit és indiai szerzőgárdája a genomika eszközeivel térképezte fel a c. Diphtheriae terjedését és új változatainak megjelenését indiában, ahol 2018-ban a jelentett esetek több mint fele történt. Összesen 61 betegből izolálták a baktériumot, és ezek genomját összevetették 441 nyilvánosan elérhető genommal. Az elemzés révén a kutatók fel tudták vázolni a C. diphtheriae filogenetikai fáját: egyfajta családfát, amely megmutatja, milyen rokonságban állnak egymással a különböző helyekről származó izolátumok, és ezzel fényt derít a betegség terjedésének útvonalaira. Ugyanezen genomikai elemzés segítségével felmérték a baktériumokban található, az antibiotikumok ellen védettséget nyújtó antimikrobiális rezisztencia-(AMR-) géneket, illetve a toxint kódoló génben tapasztalható változatosságot. Az Ázsiából és Európából izolált publikus genomok összehasonlítása kontinenseken átívelő rokonsági csoportokat tárt fel. Ez arra mutat, hogy a C. diphtheriae feltehetőleg több mint egy évszázada megvetette a lábát az emberi populációkban.
Forrás: Origo; Fotó: nlcafe.hu
