Pesti Srácok

Ismét népszerűbbek a német Zöldek a CDU/CSU jobbközép pártszövetségnél

Ismét népszerűbbek a német Zöldek a CDU/CSU jobbközép pártszövetségnél

Ismét átvették az első helyet a Zöldek a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségétől a pártok népszerűségi rangsorában Németországban – mutatta ki több felmérés. Továbbá arra is fény derült, hogy ha közvetlenül lehetne kancellárt választani, a németek 30-32 százalékra a Zöldek jelöltjére, 15-20 százaléka Olaf Scholzra, 15-18 százaléka Armin Laschetre szavazna.

A Bild am Sonntag című vasárnapi lap megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint a Zöldek országos választói támogatottsága 28 százalékra emelkedett, miután a párt a nyilvánosság előtt folytatott viták és nagyobb belső harcok nélkül eldöntötte, majd bejelentette, hogy az eddigi gyakorlattal szakítva kancellárjelölt vezetésével indulnak a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányában, és a feladatot Annalena Baerbock társelnök vállalja el.

A 28 százalék 6 százalékpontos növekedés az egy héttel korábbi 22 százalékhoz képest, és a legmagasabb érték a Kantar brit multinacionális piackutató csoporthoz tartozó Emnid német közvélemény-kutató cég méréseinek történetében.

Több felmérés szerint is a Zöldek a legerősebbek

PestiSracok facebook image

A CDU/CSU évtizedekig rendre az első helyet szerezte meg a közvélemény-kutatásokban és a Bundestag-választásokon. A Kantar Emnid új adatai szerint a második helyen áll, támogatottsága egy hét alatt 2 százalékponttal 27 százalékra süllyedt. A két mérés közötti napokban a pártszövetség lezárta a nyilvánosság előtt folytatott és súlyos belső konfliktussal járó vitát a kancellárjelölt személyéről, eldöntötték, hogy a CDU-elnök Armin Laschet lesz a jelöltjük a szeptember 26-i Bundestag-választáson. A feladatot Markus Söder CSU-elnök is vállalta volna.

Egy másik felmérés, a politikai véleménykutatásokat az RTL csoport megrendelésére végző Forsa intézet mérése alapján is a Zöldek a legerősebb német párt. Támogatottságuk a Forsa szerint is 28 százalékos - egy hét alatt 5 százalékponttal emelkedett -, míg a CDU/CSU 21 százalékon áll, 7 százalékponttal gyengülve.

Nem először veszik át a vezetést

A Zöldek második alkalommal előzték meg a CDU/CSU-t egyszerre több felmérésben. Először a 2019 májusában tartott európai parlamenti (EP-) választás utáni hetekben vették át az első helyet.

A Zöldek és a CDU/CSU mellett a harmadik számú politikai erő, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) is megnevezte már kancellárjelöltjét. A CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokratákat Olaf Scholz alkancellár-pénzügyminiszter vezeti a kampányban. A három jelölt közül a Kantar Emnid és a Forsa adatai szerint is Annalena Baerbock a legnépszerűbb. Ha közvetlenül lehetne kancellárt választani, a németek 30-32 százalékra a Zöldek jelöltjére, 15-20 százaléka Olaf Scholzra, 15-18 százaléka Armin Laschetre szavazna.

Egy sikeres választási kampányhoz elengedhetetlen a párt, a program és a jelölt egysége. Ezt a Zöldeknél sikerült elérni, a CDU/CSU-nál viszont a pártszövetség bázisa nemigen fogadja el Armin Laschet jelölését és nincs választási program, az SPD-nél pedig ugyan megvan a program és a jelölt egysége, de a tagság elutasította Olaf Scholzot a 2019-es elnökválasztáson - magyarázta az adatokat a Bild am Sonntagnak Andrea Römmele, a Hertie Közhasznú Alapítvány egyetemi szintű politikai vezetőképző intézetének (Hertie School) kutatója.

Ugyanakkor még öt hónap van a Bundestag-választásig - tette hozzá, kiemelve, hogy „rendkívül turbulens” választási kampányra lehet számítani.

A Kantar Emnid és a Forsa adatai szerint a Bundestag pártjai közül csak a Zöldek és a CDU/CSU támogatottsága változott jelentősen az utóbbi napokban. A többi pártnál 1-2 százalékpontos változást regisztráltak, így az SPD 13 százalékon, az ellenzéki liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 9-12 százalékon, a CDU/CSU-tól jobbra álló ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) 10-11 százalékon, az SPD-től balra álló ellenzéki Die Linke (Baloldal) 7 százalékon áll.

Forrás: MTI; fotó: MTI/EPA/Martin Divisek

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.