Pesti Srácok

Június közepéig zárlat alá kerülhet Németország

Június közepéig zárlat alá kerülhet Németország

Akár június közepéig is eltarthat az új típusú koronavírus (SARS-COV-2) terjedésének lassítását szolgáló következő járványügyi zárlat Németországban a kancellária számításai szerint – jelentette hétfőn a Der Tagesspiegel című berlini lap. A szabályok ugyan azok lesznek, mint az első hullámban, például csak az élelmiszerboltok lehetnek nyitva, nem lehet baráti összejövetelt tartani és kijárási korlátozást vezetnek be. A korábbitól eltérően most egységes szabályozást terveznek.

A lap hírportálján közölt értesülés szerint Helge Braun kancelláriaminiszter egy vasárnapi megbeszélésen a tartományi kormányok képviselőinek elmondta, hogy a szövetségi kormány becslései alapján legkorábban hat-nyolc hét múlva enyhülhet a járvány.

Így május végéig-június közepéig alkalmazni kell az úgynevezett vészfékrendszert, amely a társadalmi és a gazdasági élet legtöbb területének működését befagyasztó járványügyi zárlatot jelent. Helge Braun azt is elmondta, hogy a témában készülő törvényjavaslatuk szerint a rendszert csak és kizárólag az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság alapján lehet működtetni. Más mutató nem számít, így az átoltottsági arány sem - húzta alá a miniszter a Der Tagesspiegel szerint.

A hétnapi fertőzésgyakoriság az adott napot megelőző hét napon regisztrált új SARS-CoV-fertőződések százezer lakosra vetített száma. Amennyiben ez a mutató egymás után három nap 100 fölött van a közigazgatás mintegy 400 alapegységének - járás, város, nagyvárosi kerület - valamelyikében, be kell vezetni a járványügyi zárlatot előíró vészfékrendszert.

PestiSracok facebook image

Az első hullám intézkedéseit vezetnék vissza

A vészfékrendszer lényege, hogy visszaállítják a 2020 tavaszi első járványhullám idején elrendelt korlátozásokat - vagyis csak a létfontosságú árucikkeket forgalmazó boltok tarthatnak nyitva és nem lehet családi, baráti összejöveteleket tartani -, és újabb szigorításokat, a többi között kijárási korlátozásokat is bevezetnek.

Egyforma szabályok mindenhol

A szövetségi kormány várhatóan kedden, egy rendkívüli ülésen fogadja el és terjeszti a törvényhozás elé a rendszert leíró jogszabályjavaslatát. A fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvényt módosító javaslat révén a széttartó, tartományonként változó szabályozás helyébe országosan egységes előírások kerülnek.

A hétnapi fertőzésgyakoriság nagyjából minden második közigazgatási egységben 100 felett van, és az ország legtöbb térségében gyorsan emelkedik. A vészfékrendszer szabályairól pedig már márciusban megállapodtak a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői, de a korlátozásokat nem mindenütt állították vissza és szigorították meg, ami politikai vitákat okozott.

A szövetségi kormány a vita révén határozta el, hogy szövetségi szintű, az egész országban egységesen érvényes szabályozással igyekszik kikényszeríteni a szigorításokat. Törekvésének eredménye a vészfékrendszerről szóló tervezet, amelyet várhatóan napokon belül elfogad a szövetségi parlament (Bundestag) és a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája (Bundesrat).

Egyre több a fertőzött

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint az utóbbi 24 órában 13 245 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez jelentős növekedés az egy héttel korábbi 8497-hez képest. Az új esetekkel együtt 3 011 513 ember szervezetében mutatták ki a vírust. A SARS-CoV-2 okozta betegséggel (Covid-19) összefüggésben egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 90-re emelkedett az egy héttel korábbi 50-ről. Az új halálesetekkel 78 452-re emelkedett a járvány áldozatainak száma Németországban. A hétnapi fertőzésgyakoriság országos szinten 136,40-en áll, ez ugyancsak jelentős emelkedés az egy héttel korábbi 128-hoz képest.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.