Pesti Srácok

Magyar nyelvhasználatot népszerűsítő kampány indult Erdélyben

Magyar nyelvhasználatot népszerűsítő kampány indult Erdélyben

A magyar nyelvhasználatot népszerűsítő és tudatosító tájékoztató kampányba kezdett a kolozsvári Bálványos Intézet és a temesvári Integratio Alapítvány. A kampányról szóló sajtótájékoztatón számoltak be kedden Kolozsváron a szervezők. Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója elmondta, a korábbi kutatásokból kimutatták, hogy a vegyes házasságokból származó, magyarul tanuló gyermekek esetében a pedagógusok olyan kihívásokkal szembesülnek, melyekre nem készítették fel őket.

Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Gimnázium igazgatója, az Integratio Alapítvány munkatársa elmondta: az egyik ilyen kihívás, amikor a magyar iskola tanára azzal szembesül, hogy a meghirdetett szülői értekezletre olyan szülők is érkeznek, akik nem beszélnek magyarul. Ha a pedagógus nincsen felkészülve a helyzetre, gyakran az a megoldás születik, hogy románul tartják a szülői értekezletet, noha az iskola feladata lenne az is, hogy erősítse a magyar nyelv társadalmi pozícióját. A sajtótájékoztatón egy rövid animációs filmet is bemutattak, mely azt tanácsolja a pedagógusoknak erre a helyzetre, hogy készítsék el románul is a szülői értekezlet témáinak vázlatát, és adják át írásban ezt a román szülőknek, az értekezletet pedig tartsák magyarul. A Zoom Studio animációs műhely hasonló kisfilmek sorozatának az elkészítését tervezi.

Erdei Ildikó elmondta, az Integratio Alapítvány több olyan programot is kidolgozott, melyekkel arra hívja fel a figyelmet, hogy a vegyes családokban érdemes a gyermekeket kétnyelvűvé nevelni. Szakmai műhelyeket és fókuszcsoportos beszélgetéseket is szerveztek a témában érintett családokkal, és számos konkrét példát megvizsgálva alakították ki javaslataikat, melyek a ketnyelvuseg.integratio.ro oldalon találhatóak meg. A magyar anyanyelvű, de magyarul csak fakultatív jelleggel tanuló diákok számára a fakultativ.integratio.ro internetes oldalon közölték oktatási segédanyagok egész gyűjteményét – írja az erdely.ma. Keszeg Erika, a Bálványos Intézet kutatója a román és a magyar nyelv társadalmi pozíciója közötti különbségre hívta fel a figyelmet. Szerinte a vegyes lakosságú településeken élő, magyar iskolában tanuló diák könnyen azzal szembesülhet, hogy anyanyelvének kizárólag az iskolai órákon van létjogosultsága. A magyar oktatási intézményeknek ki kell egyensúlyozniuk a nyelvi aszimmetriát, s ez különösen fontos a szórványvidékeken és a vegyes tannyelvű iskolákban – mondta Keszeg Erika.

Forrás: erdely.ma ; Fotó: MTI/Veres Nándor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.