Szlávik: bár jók az oltási adatok, a védekezést nem lehet elengedni
Bár az oltási adatok rendkívül kedvezőek, de ez nem azt jelenti, hogy a védekezést "el kell engednünk"; a brit vírusmutáns jobban terjed a fiatalabbak körében is, így a maszkhasználatra, a távolságtartásra és az egymás iránti figyelemre továbbra is, akár még egy jó ideig szükség lesz – figyelmeztetett a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője szombaton, a közmédiának adott interjújában.
Szlávik János a korlátozások lazításáról azt mondta, két szempontot kell figyelembe venni: az oltások folyamatosan emelkedő számát és az új fertőzöttek számának csökkenését. Hozzátette: a halottak száma nem a kellő mértékben csökken, aminek az lehet a magyarázata, hogy még mindig nagyon sokan vannak kórházban, intenzív osztályon és lélegeztetőgépen.
Összességében egy optimista kép rajzolódik ki a tekintetben, hogy a következő hetekben, hónapokban milyen mértékben csökkenhet az új fertőzöttek száma és milyen lehetőségünk nyílik arra, hogy tovább enyhítsünk a korábban bevezetett korlátozásokon
– emelte ki az infektológus. Úgy tűnik – folytatta Szlávik János –, hogy most nem azzal kell foglalkozni, hogy milyen lesz majd a negyedik hullám, hanem, hogy miként lehet azt megelőzni.
Úgy tudjuk megelőzni, hogy mindenki, aki teheti, beoltatja magát
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a Magyarországon elérhető oltások mind hatékonyak és alkalmasak arra, hogy megvédjék az embereket a betegség súlyos lefolyásától. Felhívta a figyelmet, hogy a vakcinák hatékonyságát nem antitest-vizsgálatokkal kell meghatározni, hanem tudományos eredményekkel, méghozzá azokkal, amelyek arra jutottak, hogy a beoltottak 80–90 százalékkal kisebb valószínűséggel fertőződnek meg, mint azok, akik nem kaptak vakcinát. Emlékeztetett: nem lehet nyájimmunitásról beszélni, amíg a lakosság 80–90 százaléka nincs beoltva, és még ezután is lehetnek majd fertőzésgócok; előfordulhat, hogy a koronavírus még hónapokra, de akár évekre velünk marad.
Senki ne ringassa magát abba az illúzióba, hogy azzal, hogy mások beoltatják magukat, majd őt megvédik. Egyelőre ebben a helyzetben, ebben az átoltottságban mindenki veszélyben van, aki nem oltatta be magát
– hangsúlyozta Szlávik János. Jelezte azt is, hogy valamilyen fokú védettség csak az első oltás beadását követő két-három hétben alakul ki, de a teljes védettséget csak a második oltás utáni második vagy harmadik héten éri el a szervezet.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila
