Pesti Srácok

A magyar nyelv és irodalom írásbelikkel kezdődnek az érettségi vizsgák

A magyar nyelv és irodalom írásbelikkel kezdődnek az érettségi vizsgák

Hétfőn reggel – a járványügyi szabályok betartásával – országszerte megkezdődnek az írásbeli érettségi vizsgák. Az első érettségi napon magyar nyelv és irodalomból középszinten hetvenegyezren, emelt szinten mintegy kétezren adnak számot tudásukról.

Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelési államtitkára korábban elmondta: egy teremben legfeljebb tíz vizsgázó tartózkodhat – a másfél méteres távolság betartásával –, továbbá megfelelő mennyiségű kézfertőtlenítőt is biztosítani kell nekik. A felügyelő tanároknak kötelező a védőmaszk használata – nekik kesztyűt és védőmaszkot is központilag biztosítanak –, a diákoknak az írásbeli ideje alatt azonban csak ajánlott. A magyarérettségire közép- és emelt szinten is 240 perc áll rendelkezésre, és maximum 100 pontot lehet elérni mindkét szinten. Két különböző feladatlapot kell a diákoknak megoldani: az elsőre 90 percet kapnak. A feladatlap egy 60 perces szövegértési és egy 30 perces szövegalkotási feladatból áll. Utóbbinál két típusból kell egyet választani, egy érvelést vagy egy gyakorlati szövegműfaj elkészítését, 120-200 szavas terjedelemben. A második feladatlap megoldására 150 percet kapnak az érettségizők. Ennél szintén választani lehet, egy műértelmező szöveget kell megírni, amelynek 400-800 szóból kell állnia. Ez lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése.

A következő hetekben 1159 helyszínen 111 750 diák érettségizik majd. A most induló vizsgaidőszakban 72 303 középiskolás érettségizhet, továbbá 39 447-en tehetnek még legalább egy tárgyból érettségit, ők nem most végeztek. Összesen csaknem 400 ezer vizsgát teljesítenek az érettségizők, 121 tárgyból 67 446-an tesznek vizsgát emelt szinten, 183 tárgyból 322 216-an pedig középszinten. A már érettségizettek közel 10 500 ismétlő- vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek, az előre hozott vizsgák száma összesen 25 821, a szintemelő vizsgáké 14 568, továbbá együttesen 2740 a pótló- és javítóvizsgák száma. Idén május 3. és 25. között tartják az írásbeli vizsgákat, az első héten ezek kilenc órakor kezdődnek majd. A hétfői magyar vizsgák után kedden matematikából 68 ezren középszinten, több mint ötezren pedig emelt szinten vizsgáznak. Szerdán történelemből középszinten 66 ezer, emelt szinten mintegy nyolcezer diák érettségizik. Csütörtökön tartják az angol vizsgákat, amelyre középszinten több mint 48 ezren, emelt szinten pedig több mint 20 ezren jelentkeztek, a másnapi német nyelvi vizsgákra középszinten 12 ezren, emelt szinten több mint háromezren vállalkoztak. Az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 3. és 10. között, a középszintűeket június 14. és 25. között tartják kizárólag azon tárgyakból, amelyeknek csak szóbeli vizsgarésze van.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Varga György

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.