Pesti Srácok

Alkotmányos vádeljárást kezdeményezhetnek Janez Janša ellen

Alkotmányos vádeljárást kezdeményezhetnek Janez Janša ellen

A szlovén parlamentben szerdán tartják a balközép ellenzék által benyújtott, Janez Janša kormányfő ellen alkotmányos felelősségre vonási vádeljárást kezdeményező indítvány vitáját.

A parlamenti vita előtt – amely késő estig is eltarthat, és a szavazásra esetleg csak éjszaka kerülhet sor – a 90 fős országgyűlés 48 szavazat mellett, 36 ellenében elvetette az ellenzék javaslatát, hogy Borut Pahor államfő foglaljon állást az ügyben. Ellenkező esetben csak hétfőn folytatódott volna a vita.

Az alkotmányos vádeljárást Marjan Sarec előző miniszterelnök pártja, a Marjan Šarec Párt (LMS), a Szociáldemokraták (SD), a Baloldal (Levica) és Alenka Bratušek volt kormányfő pártja (SAB) kezdeményezte. Azzal vádolják a kormányfőt, hogy megsértette az alkotmány egészségügyre, médiára, ügyészségre, valamint emberi és alkotmányos jogokra vonatkozó cikkelyét. Az indítvány támogatói a vitában kifejtik Janša elleni vádjaikat. Ezek között szerepel, hogy a kormány decemberben nem hívta le az összes rendelkezésére álló koronavírus elleni vakcinát az Európai Uniótól. Danijel Krivec, a legnagyobb kormánykoalíciós alakulat, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) képviselője felszólalásában kijelentette: az alkotmányos felelősségre vonási eljárás nem lehet a belpolitikai válság megoldásának eszköze. Szerinte a miniszterelnök elleni vádak megalapozatlanok, és nincsenek érvekkel alátámasztva. A kormányfő más elfoglaltsága miatt csak később vesz részt a vitán, és válaszol az ellene felhozott vádakra.

Sajtóbeszámolók szerint az indítvány valószínűleg elbukik, mivel az ellenzék nem rendelkezik a szükséges 46 szavazattal a 90 fős törvényhozásban. Amennyiben azonban mégis sikerülne a szavazatok többségét megszerezniük a parlamentben, az ügy az alkotmánybíróság elé kerül, amelynek döntést kell hoznia arról, indokolt-e a felelősségre vonás. A testület határozhat a felmentés mellett, vagy megszüntetheti a miniszterelnök mandátumát, ha megállapítja, hogy az megsértette az alkotmányt vagy a törvényeket. Szlovénia történetében ez a hetedik alkotmányos felelősségre vonási indítvány, amelyet regnáló miniszterelnök vagy államfő ellen benyújtottak. A legtöbbet a Janša vezette SDS terjesztette be, de eddig egyiket sem sikerült átvinni a parlamenten.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: The Slovenia Times

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.