Pesti Srácok

Az Európa Tanács már megint a melegek jogaiért aggódik

Az Európa Tanács már megint a melegek jogaiért aggódik

A homofóbia, a szexuális kisebbségeket érő hátrányos megkülönböztetés mély gyökeret vert Európában, a társadalmi hozzáállás lassan változik – közölte az Európa Tanács főtitkára hétfőn, a szexuális kisebbségek hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem világnapja alkalmából közzétett közleményében.

Marija Pejcinovic Buric, a 47 tagú Európa Tanács főtitkára hangsúlyozta, a szexuális kisebbségek jogai terén elért eredmények, köztük a házasság elismerése, az örökbefogadás joga, a munkahelyi megkülönböztetés csökkenése, az ellenük irányuló gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények jogorvoslásának biztosítása ellenére sokaknak még mindig félniük kell szexuális beállítottságuk vagy nemi identitásuk miatt.

Nyomást gyakorolnak a tagállamokra

A főtitkár hangsúlyozta, hogy számos országban csorbultak a szexuális kisebbségek jogai. A politikusok ellenséges retorikája többfelé erősödött, gyakoribbá váltak a homofób indíttatású erőszakos cselekmények, van olyan ország, ahol úgynevezett LMBTQ-mentes övezeteket jelöltek ki. Emlékeztett: az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága (ECRI) nemrégiben közzétett, 2020-as éves jelentésében a szexuális kisebbségek jogai terén bekövetkezett visszalépésre hívta fel a figyelmet.

PestiSracok facebook image

– közölte.

– jegyezte meg.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európa Tanács valamennyi tagállama ratifikálta az emberi jogok európai egyezményét, amely mindenki számára biztosítja a magán- és a családi élet védelmét, az egyesülés, a véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés jogát.

– tette hozzá a főtitkár.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Ciro Fusco

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!