Pesti Srácok

Brit egészségügyi miniszter: az oltások védenek az indiai variáns ellen is

Brit egészségügyi miniszter: az oltások védenek az indiai variáns ellen is

Az új típusú koronavírus indiai variánsa a jelek szerint más változatoknál könnyebben terjed, azonban egyre nagyobb bizalommal kijelenthető, hogy az oltások e variáns ellen is védelmet nyújtanak - mondta vasárnap a brit egészségügyi miniszter. Matt Hancock a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott, hogy a hivatalosan B.1.617.2 megjelöléssel nyilvántartott indiai koronavírus-variáns több helyen, de kis számban okozott fertőzéseket Nagy-Britanniában.

Hancock elmondta: az e variáns gócpontjának számító északnyugat-angliai Bolton városban jelenleg tizennyolcan vannak kórházban a B.1.617.2 vírusváltozat okozta megbetegedéssel, és közülük egy kapta meg előzőleg a koronavírus elleni oltást, de gyenge egészségi állapotú páciensről van szó, aki több krónikus betegséggel küszködik. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozta: az indiai vírusváltozat egyetlen halálesetet sem okozott azok körében, akiket beoltottak a koronavírus elleni vakcinával. Matt Hancock határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy helyénvalónak tartja-e a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások hétfőre tervezett jelentős enyhítésének végrehajtását.

John Edmunds, a brit kormány készenléti helyzetekben működő tudományos tanácsadó testületének (SAGE) tagja ugyancsak a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy az indiai variánssal foglalkozni kell, de pánikra nincs ok. Edmunds professzor hangsúlyozta: az ország sokkal jobb helyzetben van most, mint amikor az év elején az először Délkelet-Angliában azonosított kenti vírusváltozat kezdett terjedni, mivel az oltási program lendületesen halad és már csak kevesen vannak kórházban a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 betegség miatt.

A brit egészségügyi minisztérium legutóbbi adatai szerint a hatvanhétmilliós országban jelenleg 991 pácienst kezelnek kórházban Covid-19 betegséggel. Nyolc hónapja most először csökkent ezer alá a kórházi kezelésre szoruló Covid-19-betegek száma Nagy-Britanniában. Januárban, a brit koronavírus-járvány tetőzésének idején csaknem negyvenezren voltak kórházban a koronavírus-fertőzésből kialakult betegség miatt.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI, Fotó: MTI/Balázs Attila

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.