Dél-Korea nagykövete szerint jelentőségteljes szimbólum lesz a Hableány-katasztrófa áldozatainak emlékműve
A Hableány-katasztrófa áldozatai előtt tisztelgő emlékmű remélhetőleg a koreai és a magyar emberek számára is jelentőségteljes szimbólummá válik, intő jelként szolgálva, hogy hasonló tragédiák soha többé ne következzenek be – mondta Dél-Korea budapesti nagykövete, Pak Csul Min a tragédia második évfordulója alkalmából a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A lap pénteki számában megemlékezik arról, hogy 2019. május 29-én történt Magyarország eddigi legsúlyosabb polgári hajókatasztrófája, amelyben huszonnyolc ember, köztük huszonhat dél-koreai állampolgár vesztette életét.
Pak Csul Min méltatta a magyar kormány együttműködését a baleset körülményeinek a feltárásában, valamint a tragédia áldozatainak emléket állító emlékmű ötletét.
Ez, valamint a magyar emberek részvétmegnyilvánulásai mind segítettek feldolgozni a veszteséget
– hangoztatta a nagykövet. Háláját fejezte ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, hogy a Koreai Köztársaság budapesti nagykövetségével és az V. kerülettel együttműködve emlékhelyet hoz létre a Margit híd pesti hídfőjénél a tragédia emlékére. Az emlékhely átadására hétfőn kerül sor, amely alkalomból a koreai külügyminisztérium magas rangú delegációt küld Budapestre. Ez lehetőség lesz a két ország közötti személyes diplomáciai kapcsolatok folytatására – jelezte Pak Csul Min. Felidézte, hogy az emlékmű felállításával kapcsolatos konzultációk 2019 végén kezdődtek meg a magyar és a szöuli kormány között, majd tavaly októberben a magyar kormány bejelentette, hogy az emlékmű felállítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti.
Az emlékmű elkészítésének folyamatában a gyászoló koreai családok kívánságait is figyelembe vették, a magyar kormány tehát minden részletre odafigyelt
– jegyezte meg. A nagykövet kifejtette: Magyarország sok hasonlóságot mutat Dél-Koreával az etnikai hovatartozás, a nyelv és a történelem tekintetében; ez jó alap volt ahhoz, hogy a két ország 1989-ben felvegye a diplomáciai kapcsolatokat egymással. Magyarország az akkori koreai északi nyitás politikájának az első partnere volt, és továbbra is a koreai kormány új északi politikájának legnyugatibb partnerországa, a gazdasági együttműködés regionális központja. Kiemelte, hogy jelenleg a Koreai Köztársaság a kumulatív skálán az ötödik legnagyobb befektető Magyarországon, az itt jelen lévő koreai vállalatok száma ma már a kétszázötvenet is meghaladja. Felhívta a figyelmet, hogy a koreai globális nagyvállalatok, például a Samsung SDI, a Samsung Electronics, a Hankook Tire magyarországi megjelenése ahhoz vezetett, hogy számos koreai beszállítójuk is egymás után jelent meg itt. Különösen az elektromosjármű-akkumulátorok területén világszínvonalú technológiákkal rendelkező koreai vállalatok tették Magyarországot európai hídfőállásukká, fejlődésük nagymértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy a magyarországi elektromosjármű-ipar vezető szerepbe kerülhessen Európában.
A magyar kormány aktív befektetéseket ösztönző politikája fontos tényező volt a koreai vállalatok magyarországi beruházási döntéseiben
– tette hozzá. Elmondása szerint a koreai közösség mérete jelenleg Magyarországon meghaladja a négyezer-ötszáz főt. A két ország közötti kulturális kapcsolatokról szólva nagyon biztatónak nevezte, hogy Dél-Koreában megnyílt a Magyar Kulturális Központ, a Budapesten működő Koreai Kulturális Központ pedig – amely a világon működő harminckét Koreai Kulturális Központ közül a legnagyobb – a koronavírus-helyzet javulását követően ismét aktív szerepet fog játszani a kulturális cserekapcsolatokban.
Forrás: MTI, Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
