Pesti Srácok

Elfogadják a magyar védettségi igazolványt a román határon

Elfogadják a magyar védettségi igazolványt a román határon

A román hatóságok elfogadják a magyar védettségi igazolványt – erősítette meg a Maszol.ro portálnak pénteken a határrendészet szóvivője és az Arad megyei tisztiorvos.

A Maszol kitért arra, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és román kollégája, Bogdan Aurescu gyulai találkozóján is téma volt az oltási igazolványok kölcsönös elismerése, és Florin Cîțu román miniszterelnök is megerősítette a múlt héten a magyar védettségi igazolvány elfogadását, de román-magyar megállapodás nem született a kérdésben. Ezért általános a bizonytalanság az utazni vágyók körében.

A határrendészet Arad és Bihar megyei szakaszát felügyelő nagyváradi regionális igazgatóságának szóvivője, Laura Bondar megerősítette: elismerik a magyarországi védettségi igazolványt, ám hangsúlyozta, hogy karantén-ügyben a tisztiorvosi hivatal az illetékes. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az országos vészhelyzeti bizottság már januárban lehetővé tette, hogy a járványügyi szempontból kockázatosnak számító országból érkező, beoltottságukat bizonyító személyek mentesüljenek Romániában a karantén alól.

Horea Timis Arad megyei tisztiorvos pontosította: a kártya tulajdonosa csak abban az esetben mentesül a karantén alól, ha az oltás második adagjának felvételétől eltelt legalább 10 nap. Azok is mentesülnek Romániában a karantén alól, akik hitelt érdemlően bizonyítják, hogy átestek a koronavírus-fertőzésen a belépés előtt legalább 14, legtöbb pedig 90 nappal, vagy egy igazoltan pozitív személlyel kontaktusba kerültek ez idő alatt. Védettségi igazolvány nélkül, 72 óránál nem régebbi negatív PCR-teszttel is elkerülhető a karantén Románia területén, ha a belépő nem marad három napnál (72 óránál) tovább az ország területén – írja a Maszol.ro.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)