Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Erdélystat: az erdélyi magyar iskolák jobban felszereltek, mint a romániai átlag

PPestiSrácok.hu Forró drót 2021. május 6. 13:28
Erdélystat: az erdélyi magyar iskolák jobban felszereltek, mint a romániai átlag

Az Erdélystat.ro statisztikai portál csütörtökön közzétett elemzése szerint az erdélyi magyar iskolák kevésbé zsúfoltak és jobban felszereltek, mint a romániai átlag. A portál az Országos Statisztikai Intézet (INS) iskolai infrastruktúrára vonatkozó, a 2018–2019-es tanévben végzett felmérésének és a magyar iskolákban végzett saját, 2019-es felmérésének az adatait foglalta össze.

Az INS iskolai infrastruktúrára vonatkozó adatai alapján az erdélyi iskolákban átlagosan 19 diákra jut egy osztályterem, 211 diákra egy testnevelésóra tartására alkalmas helyiség, illetve nyolc diákra egy számítógép. A mért mutatók közül a számítógépes ellátottság jelzi a leginkább az iskolai infrastruktúra fejlettségét. E tekintetben az erdélyi régiók közül Székelyföld van a legkedvezőbb helyzetben: itt átlagosan hét diákra jut egy számítógép. Az Erdélystat ugyanakkor megállapította: az adatok részben a lakosság elöregedését, az iskolák kiürülését jelzik, ráadásul a számítógépes felszereltségbe az INS az iskolai adminisztráció és a tanárok által használt számítógépeket is beleszámította.

Az INS felmérése nem tért ki külön a magyar tannyelvű iskolák vagy a vegyes iskolák magyar tannyelvű osztályainak a helyzetére. Erre az Erdélystat 2019-ben elvégzett Tanügyi Barométer felmérése biztosít rálátást. A magyarul (is) oktató iskolákban az osztályteremmel, tornateremmel, illetve a számítógéppel való ellátottság is az erdélyi átlagnál kedvezőbb. Ezekben az intézményekben 17,7 diák jut egy osztályteremre, szemben a 18,8-as erdélyi átlaggal. A tornatermek/sportpályák esetében a magyar tannyelvű oktatási helyszíneken 166 diák használ egy tornatermet, míg az erdélyi átlag 211. Számítógépes ellátottságban az erdélyi magyar tannyelvű képzést (is) nyújtó oktatási helyszíneken átlagosan 12 diákra jut egy számítógép. Az Erdélystat adataiba nem számították bele az iskolai adminisztráció és a tanárok által használt számítógépeket.

A székelyföldi megyék számottevően jobb helyzetben vannak (10 diák/számítógép) Erdély többi régiójánál, hiszen a szórványrégiókban, például a Bánságban 13,8 vagy Észak-Erdélyben 13,5 ez a mutató. A magyarul (is) oktató iskolák számítástechnikai infrastruktúrájáról az is elmondható, hogy az oktatási helyszínek közel tíz százaléka nem rendelkezett internet-hozzáféréssel a 2018/2019-es tanévben, ami elsősorban a falusi (11,8 százalék) és kisvárosi (4,8 százalék) iskolákban a legszámottevőbb. Ez az összes erdélyi magyarul tanuló diák 1,4, ugyanakkor a falusi iskolákba járó diákok 3,5 százalékát érinti.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Kapcsolódó témák
székelyföld határon túli magyarság magyar iskola erdély iskolai oktatás
Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?