Pesti Srácok

Ezerötszáz cég a bértámogatásnak köszönhetően tudta megtartani mérnökeit és informatikusait

Ezerötszáz cég a bértámogatásnak köszönhetően tudta megtartani mérnökeit és informatikusait

Csaknem 30 milliárd forinttal segítette a magasan képzett szakemberek munkahelyeinek megőrzését a kutatók és fejlesztők innovatív bértámogatása, a kormány nemzetközi kitekintésben is egyedülálló programjának köszönhetően mintegy 1500 cég tarthatta meg mérnökeit és informatikusait a járványhelyzetben. A bértámogatás lehetővé teszi, hogy lendületvesztés nélkül folytatódjon a bővülés a Magyarország jövőjét jelentő innovációban és kutatás-fejlesztésben – értékelte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a hétfőn záruló programot.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye felidézi: a munkáltatók tavaly áprilistól augusztusig, majd az év első öt hónapjában nyújthatták be bértámogatási kérelmeiket a kutatás, fejlesztés és innováció területén dolgozó munkavállalóik után. Az ITM a járványhelyzet kedvező alakulása miatt a nyári meghosszabbítást már nem tartotta indokoltnak. Az igényléseket így ebben az ütemben utoljára hétfőn fogadják a kormányhivatalok. A "vírusválság" miatt életre hívott programban három hónapos időtartamra biztosított támogatás egy főre eső összege legfeljebb havi 318 920 forint lehet. A megítélt támogatást a munkáltató kapja, annak fejében köteles legalább három hónapig tovább foglalkoztatni érintett munkavállalóit, munkabérüket nem csökkentheti. A program így akár november végéig garantálhatja a magas hozzáadott értéket termelő szakemberek megtartását a lehetőséggel élő cégeknél.

Megvédtek negyvenezer munkahelyet

A KFI bértámogatás tavaly közel 23 ezer, idén mintegy 17 ezer munkahely megőrzéséhez járult hozzá. Az ismétlődések kiszűrésével a két ütemben összesen több mint másfélezer cég mintegy 28 ezer munkavállaló után kaphatott támogatást. E vállalkozások főként a feldolgozóipar, az információ-kommunikáció és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatokban működnek, de előfordulnak közöttük kereskedelmi és építőipari cégek is. Többségük mikro-, kis- vagy középvállalkozás. A legtöbb támogatási kérelem a fővárosból, Veszprém és Pest megyéből érkezett be - összegezte az ITM. Palkovics László kiemelte:

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely-illusztráció

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.