Folytatódhatnak az Északi Áramlat-2 csőfektetési munkálatai

A csőfektetési munkálatok egyéves szünet után tavaly decemberben kezdődtek újra, de egy 2,6 kilométeres hosszúságú szakasz után le kellett állni, mert az érvényes BSH-engedély lejárt az év végén. A hivatal január közepén engedélyezte, hogy azonnal folytathassák a gázvezeték építését. A tengeri madarak védelmében az engedély alapján a januártól májusig tartó időszakban legfeljebb 30 napig lehetett volna fektetni a csővezetéket, utána 14 napos szünetet kellett volna tartani. Környezetvédő civil szervezetek megfellebbezték ezt a döntést, így a munkálatok egyáltalán nem folytatódhattak. A Deutsche Umwelthilfe és a Naturschutzbund Deutschland nevű környezetvédő egyesületek indoklása szerint az érintett térség – amely a Balti-tenger Pomerániai-öböl elnevezésű részén fekszik – európai uniós besorolású madárvédelmi terület, ahol októbertől májusig nem szabad a védett madarak telelését megzavaró munkálatokat folytatni. A német szövetségi hajózási és vízrajzi hivatal hétfőn közölte, hogy a korábban kiadott engedélyének alapján május végétől szeptember végéig folytatódhat a csővezeték lefektetése. Ezt az engedélyt ugyanis senki nem fellebbezte meg. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer. Az új földgázvezeték majdnem kész, befejezéséhez még 80 kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket.

Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Washington szerint Európa még inkább függővé válna az orosz energiahordozók szállításától. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna. Az Egyesült Államok 2019 decemberében vezetett be szankciókat az építésben részt vevő vállalatokkal szemben. Oroszország pedig azzal vádolja Washingtont, hogy a nemzetközi jog szempontjából törvénytelen eszközökkel gyakorol durva és folyamatos nyomást az Északi Áramlat-2 üzembe helyezésének megakadályozására. Moszkva szerint az Egyesült Államok a konkurenciaharcban nem piaci eszközökkel kíván piacot szerezni saját, az orosz vezetékes gáznál drágább cseppfolyósított földgáza számára. Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Jens Büttner