Pesti Srácok

Közép-Európa hoppon maradt az uniós oltóanyagbeszerzéssel

Közép-Európa hoppon maradt az uniós oltóanyagbeszerzéssel

Nemcsak az bizonyítja a kormány járvány elleni védekezésének sikerét, hogy – legyőzve a koronavírus-járvány harmadik hullámát – elértük az ötmillió beoltottat. Az adatokat vizsgálva kiderül, súlyos következményei lettek volna, ha csak a brüsszeli beszerzésre támaszkodunk, a régiónkban lévő országok átoltottsága ugyanis elmarad az unió átlagától.

Magyarországon péntekig a lakosság 51,44 százaléka már megkapta legalább az egyik védőoltását. A Koronavírus.gov.hu oldal tájékoztatása szerint vasárnap reggel pedig már 5 005 682-en túl voltak az első adag vakcina beadásán hazánkban. Ezzel jelentősen jobban állunk mint a kizárólag csak a nyugati vakcinákra támaszkodó Európai Unió, amelynek tagállamaiban péntekig átlagosan csak a lakosság 34,46 százaléka kapott legalább egy védőoltást. Még rosszabb a helyzet azonban a szomszédos országokban, amiből arra lehet következtetni, hogy az EU-hoz később csatlakozott közép-európai tagállamok vesztesei az uniós beszerzésnek, és hazánk is könnyen erre a sorsra juthatott volna, ha nem vettünk volna orosz és kínai vakcinákat is. A Magyarországgal szomszédos uniós tagállamok közül egyedül a nyugati, és az uniós klubhoz korábban csatlakozó Ausztria 36,53 átoltottsági százalékos adata haladta meg pénteken az EU átlagát – írja a Magyar Nemzet. A többiek mind elmaradnak tőle.

ourworldindata.org

A nem uniós tagállam Szerbiában is jobbak az átoltottsági adatok, mint az EU-s átlag. A velünk egyszerre, vagy utánunk az unióhoz csatlakozó tagállamok közül mindössze a félmilliós lélekszámú Málta és az 1,1 millió lakosú Ciprus átoltottsági adata jobb az uniós átlagnál. A később csatlakozó tagállamok tehát egyáltalán nem jöttek ki jól a Brüsszeli beszerzésből. Sőt, az átoltottsági adatok szerint az utolsó tízből nyolc helyen olyan országok álltak, amelyek 2004-ben vagy azután csatlakoztak az unióhoz. Az utolsó öt helyezett – Horvátország, Szlovákia, Lettország, Románia és Bulgária – mind ilyen tagországok. Magyarán a Közép-Európában jellemző átoltottsági szint is azt támasztja alá, hogy jól tette a kormány, hogy nem hagyta kizárólag az európai uniós bürokratákra a magyar lakosság oltása biztosításának feladatát.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Bús Csaba

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!