Orbán Viktor: jogunk van kiállni a meggyőződéseink, a külpolitikai szövetségeseink és a saját érdekeink mellett
Magyarország az alapszerződés szerint járt el, amikor megvétózta az Európai Unió többségi álláspontját az Izrael elleni rakétatámadások ügyében – írta Szamizdat 8. című, magyarul és angolul is a miniszterelnöki honlapján megjelent írásában Orbán Viktor. A kormányfő pénteki írása előtt, szerdán, Berlinben a legnagyobb német politikai erő, a jobbközép CDU/CSU kancellárjelöltje azzal kapcsolatban, hogy a tagországi külügyminisztereket összefogó tanácsban az utóbbi hetekben Magyarország ellenállása miatt nem sikerült közös álláspontot kialakítani Hongkong és az izraeli-palesztin konfliktus ügyében, azt mondta: el kell mozdulni a többségi döntéshozatal felé az Európai Unió külpolitikájában.
Armin Laschet a pártjához, a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) külpolitikai fórumán arra a kérdésre válaszolva, hogy miként lehet Magyarországot rábírni a blokádmentalitás feladására, közölte: az EU-s külpolitika egyik központi problémája, hogy vétójogával élve bármely tagállam megfoszthatja az EU-t a cselekvőképességtől. Orbán Viktor pénteki írásában leszögezte: közös külpolitikai döntést csak egyhangúan lehet hozni, Laschet pedig azt szeretné, ha a jövőben a többség rákényszeríthetné akaratát a kisebbségre.
Mindezt az európaiság nevében
– tette hozzá. A kormányfő rámutatott: az unió szerződései szerint a legfontosabb kérdésekben, így a külpolitikában teljes egyetértés szükséges. Magyarország tehát az alapszerződés szerint járt el, amikor vétózott.
Magyarországot európaiatlansággal vádolni, amiért élt a szerződésben biztosított jogával, valójában mélyen európaiatlan
– érvelt. Arra is kitért, hogy a francia-német tengely államainak köztudottan sok millió muszlim vallású polgára van, akiknek a véleményét egy demokráciában nem lehet negligálni. Ugyanakkor a miniszterelnök szerint azt is figyelembe kell venni, hogy Közép-Európában, a visegrádi négyek területén – tehát Magyarországon is – csak elenyésző számban élnek ilyen polgárok.
Mi ma is a zsidó-keresztény értékek szerint éljük az életünket
Azt is látjuk, hogy a nyugat-európai országok többsége belépett egy posztnemzeti és posztkeresztény életfelfogás korszakába
– fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mi ma is a zsidó-keresztény értékek, kultúra és életfelfogás szerint éljük az életünket.
Ezért számunkra természetes, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni egy állam, Izrael és egy EU-s szankciós listára helyezett szervezet közé
– hangsúlyozta. Hozzátette: akkor sem, ha Laschet elnök úr a francia-német tengely nevében ezt látná helyes uniós külpolitikának.
Ideje lenne végre tudomásul venni, hogy a később csatlakozott közép-európai országok egyenrangú tagjai az Európai Unió közösségének
– írta a miniszterelnök, hangsúlyozva:
nekünk is jogunk van kiállni a meggyőződéseink, a külpolitikai szövetségeseink és a saját érdekeink mellett.
Az Európai Unió kedden tűzszünetre és az erőszak azonnali felszámolására szólított fel az izraeliek és a palesztinok között, valamint a humanitárius hozzáférés biztosítását kérte a Gázai övezetben az EU-tagországok külügyminisztereinek rendkívüli, videokapcsolaton keresztül tartott tanácskozása után. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a rendkívüli tanácskozás szükségességét a közös uniós álláspont kialakításával indokolta. Kérdésre válaszolva közölte: a tagállamok közül csak Magyarország nem támogatta az uniós álláspontot. Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón azt mondta: a kormány álláspontja szerint Izraelnek joga van az önvédelemhez, azt pedig elfogadhatatlannak tartja, hogy olyan nyilatkozat szülessen, amelyben azonos szinten kezelik Izrael Államot és a Hamászt.
A magyar külpolitika fenntartja magának a jogot, hogy kifejezze véleményét minden egyes közös állásfoglalásnál
– tette hozzá.
A gázai iszlamista szervezetek és Izrael közötti feszültség április közepén újult ki, miután zsidó telepesek Jeruzsálem keleti részén ki akartak költöztetni otthonukból palesztin családokat, amelyek tiltakoztak ez ellen. Fokozta a feszültséget, hogy izraeli rendőrök intézkedtek az al-Aksza mecsetnél. A Hamász iszlamista szervezet múlt hétfőn kezdte rakétákkal támadni Izraelt, és ez váltotta ki az izraeli ellencsapásokat. Izrael harci repülőgépekkel és tüzérséggel több száz célpontot támadott a Gázai övezetben, ahol mintegy kétmillió palesztin él. A harcok május 10-ei kezdete óta gázai egészségügyi tisztviselők szerint 232 palesztin, köztük 65 gyermek halt meg és több mint 1900-an megsebesültek meg az izraeli bombatámadásokban. Izrael azt állítja, hogy legalább 160 harcost ölt meg Gázában. A hatóságok Izraelben 12 halálos áldozatról számoltak be, és arról, hogy több száz embert kezelnek sérülésekkel a rakétatámadások miatt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
