Pesti Srácok

Semjén Zsolt: a magyar állam célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon

Semjén Zsolt: a magyar állam célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon

A magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyarország Barátai Alapítvány online konferenciáján hétfőn.

Semjén Zsolt szerint a magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad. Ha eltűnne egy része, például a felvidéki vagy az erdélyi magyarság, megcsonkulna az egyetemes magyarság, ezért kérdésessé válna a magyar nemzet fennmaradása – mondta. Hozzátette: minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan sajátos értékgazdaság, amelyet csak az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek, ezért minden, ami csonkítja a nemzeti létet, az egyetemes értékgazdagságot csonkítja. Azt mondta: a nemzeti létet megszüntetni kívánó internacionalizmus és a sovinizmus, amely más nemzet életjoga alapján kétségbe vonja más nemzet, nemzetiség jogát a létezéshez, szemben áll a magyar nemzetfogalommal; minden nemzetnek az a küldetése, hogy saját értékeit, örökségét megőrizze és megmutassa. A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy a magyar nemzetpolitika szerint identitásában meg kell erősíteni és őrizni a magyarságot, ezért a kormány támogatja a külhoni magyarokat: 2010-hez képest több mint tízszer annyit fordít az állam az identitás megőrzésére, a Kárpát-medencében ezer óvodát építettek vagy újítottak fel, háromezer templomot tataroztak és több százat építettek, az óvodától az egyetemig fenntartják, illetve támogatják a köz- és felsőoktatást. A Kőrösi Csoma Sándor-program részeként több mint száz egyetemistát küldenek ki a külhoni magyarsághoz, hogy magyarul magyar történelmet, kultúrát tanítsanak az ott élőknek, azoknak a diaszpórában élőknek pedig, akik Magyarországon akarják egyetemi tanulmányaikat folytatni, ösztöndíjat adnak – tudatta. Hozzátette, hogy a Kárpát-medencében gazdaságfejlesztést is végez a kormány, mert nem elég, hogy a magyarság meg tudja őrizni az identitását, ha nem tud megélni a szülőföldjén.

Az identitásőrzés és a gazdaságfejlesztés lehetővé teszi a magyarság fennmaradását – hangsúlyozta. Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy már több mint 1,1 millió külhoni magyar kapta meg a magyar állampolgárságot. Ez a nemzet közjogi egyesítését jelenti, amely – mint mondta – az egyetlen válasz Trianonra. A miniszterelnök-helyettes a magyarsághoz szólva úgy fogalmazott: mi számítunk önökre, rátok, és ti is mindig mindenben számíthattok Magyarországra, a magyar kormányra, számíthattok ránk! Kérdésre válaszolva azt mondta: naiv vélekedés volt, hogy a határon túli magyarság problémáját megoldja majd az Európai Unióhoz csatlakozás. Javított ugyan a helyzeten, hiszen például az erdélyi magyarok könnyebben jöhetnek Magyarországra, de azt nem lehet állítani, hogy az uniós tagság megoldotta volna a problémát - vélekedett. Hozzátette: az EU "hallani sem akar" a nemzetiségek vagy a vallási közösségek jogairól. Ezt mutatja szerinte a Minority SafePack is, amelyet az összegyűlt aláírások ellenére az Európai Bizottság lesöpört az asztalról. Nem adjuk fel, újra és újra elő fogjuk hozni a nemzetiségek kérdését – mondta. A koronavírus elleni oltással kapcsolatban elmondta: minden magyar megkaphatja az oltást és a magyar védettségi igazolványt is. Magyarország kétoldalú megállapodásokra törekszik a vakcinák elfogadásáról, de ha valamelyik ország nem fogadja el a magyar oltásokat, Magyarország nem ismeri el egyoldalúan az adott országban beadott oltásokat, mert "ez a szuverenitás feladása lenne" – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint a kétoldalúság jogos elvárás, mert Magyarország csak hatékony oltóanyaggal oltott. Vizi E. Szilveszter, az alapítvány elnöke arról beszélt: a tíz éve alakult alapítvány fokozatosan fejlődik, fontos célja, hogy a sikeres magyarokat bemutassa Magyarországon, ezzel nemzeti öntudatra nevelve a magyar fiatalságot.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.