Pesti Srácok

Századvég: Gyurcsány elképzelései mentén alakul az előválasztás

Századvég: Gyurcsány elképzelései mentén alakul az előválasztás

Hangzatos előválasztási ígéretek a választóknak, majd alkuk a háttérben. A Gyurcsány-korszak köszön vissza a baloldalon, a tempót egyértelműen a volt miniszterelnök diktálja az előválasztási tárgyalásokon éppúgy, mint a fővárosi Városházán. Tizenöt évvel az őszödi beszéd elhangzása után alakul a „nagy visszatérés” – írta meg legújabb elemzésében a Századvég Alapítvány.

Az elemzés szerint 2020 év elején Gyurcsány Ferenc már arról beszélt, hogy az ellenzéknek egy közös listán kell indulnia majd a 2022-es országgyűlési választáson, és a pártok egy közös miniszterelnök-jelölt mögé kellene, hogy felsorakozzanak. Ugyanakkor, ha visszaidézzük az ellenzék tavalyi belső vitáit, akkor mindez még korántsem volt ennyire egyértelmű, ugyanis az úgynevezett „XXI. századi ellenzéki pártok”, azaz az LMP, a Jobbik és a Momentum nem voltak elragadtatva attól, hogy Gyurcsány Ferenccel közös listán szerepeljenek, ezért egészen 2020 végéig a kérdés nyitottnak tűnt.

Azonban tavaly decemberben létrejött a hatpárti ellenzéki megállapodás a közös listáról, miniszterelnök-jelöltről és a közös jelöltállításról is az egyéni választókerületekben, így valósult meg Gyurcsány Ferenc korábbi elképzelése. Hiába mondta korábban Jakab Péter, a Jobbik elnöke, hogy: „én Gyurcsány Ferenccel nem tudok közösséget vállalni.”, vagy nevezte Fekete-Győr András „vállalhatatlannak” a volt miniszterelnököt, a DK elnökének terve végül megvalósul, és a többi ellenzéki szereplő korábban tett, olykor hangzatos kijelentései csupán üres szavak maradnak. Hasonló folyamatot látunk nem csupán a közös indulás, de az előválasztás, illetve az azt megelőző alkuk kapcsán is.

Az ellenzéki előválasztás az egyéni körzetekben az eredeti elképzelések szerint úgy valósult volna meg, hogy valamennyi párt indít egy saját jelöltet és az előválasztáson részt vevő választók döntik el, ki lesz végül a közös ellenzéki jelölt az adott választókerületben. Ebben a kérdésben több vita is volt az ellenzéki pártok között, a legélesebben a Momentum képviselte a „minden körzetben legyen előválasztás” álláspontot, míg az alkuk lehetőségét Gyurcsány Ferenc vetette fel. Így természetesen mindenhol lesz előválasztás, kivéve természetesen ott, ahol a háttéralkuk addig megszületnek. Ilyen körzet például Csongrád-Csanád megye 4. számú választókörzete (Hódmezővásárhely és környéke), ahol a Jobbik egyezett ki Márki-Zay Péterrel, Budapest 15. választókerülete (XVIII. kerület), ahol Jakab Péter Kunhalmi Ágnest, a szocialisták jelöltjét biztosította támogatásáról, vagy éppen Fejér megye 4-es körzete (Dunaújváros), ahol az MSZP állt be a Jobbikos Kálló Gergely mögé. A sor folytatódik a főváros 1-es, 6-os és 14-es választókörzetével, és várhatóan az előválasztáshoz közeledve egyre több körzetben születnek majd további háttéralkuk. Az alkuk folyamatos napvilágra kerülésévével mostanra egyértelművé vált, hogy Gyurcsány Ferenc elképzelései nem csupán a közös listaállítás kapcsán valósulnak meg, de az előválasztás lebonyolítását illetően is. Hangzatos ígéretek a választóknak, majd alkuk a háttérben.

PestiSracok facebook image

Karácsony Gergely és árnyéka, Gyurcsány

Az ellenzéki közös miniszterelnök-jelölt személye látszólag még nem dőlt el, Karácsony Gergely bejelentkezése azonban sokak szerint egyértelművé tette a végeredményt. Annak ellenére, hogy a főpolgármester még márciusban úgy fogalmazott: „dehogy akarok én miniszterelnök lenni”, rövid idő alatt meggondolta magát. Ez azonban korántsem lehet annyira meglepő, mivel a baloldalon teljesen tisztában vannak az egyes jelöltek népszerűségével és elutasítottságával. Karácsony Gergely korábbi munkahelye, a Medián ez év februárjában (amikor Karácsony még nem volt hivatalosan jelölt) tette közzé felmérését, amelyből egyértelműen kitűnik, a főpolgármester a legnépszerűbb jelölt, az ellenzéki szavazók harminckilenc százaléka szavazna rá, míg Dobrev Klára a leginkább elutasított, az ellenzéki választók harminckilenc százaléka nem szavazna rá. Valószínűleg Gyurcsány Ferenc számára egyértelművé vált, ő és felesége elutasítottsága túl magas, így szükségük van egy politikailag erőtlen epizodistára, aki mögött formálisan fel tud sorakozni az ellenzék, míg az ő szerepük inkább a háttérben lesz jelentős.

Gyurcsány és Karácsony politikai kapcsolata régre nyúlik vissza, a főpolgármester már 2004-ben Gyurcsánynak dolgozott az akkori Miniszterelnöki Hivatalban tanácsadóként. Érdemes felidézni, hogy Karácsony Gergely LMP-ből való kiszakadása is Gyurcsányhoz köthető, ugyanis a pártban akkor két irány volt meghatározó, a Schiffer András-féle felfogás, amely szerint a párt ugyanolyan távolságot tart a kormánypártoktól, mint Gyurcsány Ferenctől, és Karácsonyé, aki már a 2010-es évek elején közeledett volna a korábbi miniszterelnökhöz. A konfliktus végül odáig fajult, hogy 2013-ban kettészakadt az LMP és így jött létre a Párbeszéd, amelynek ma is Karácsony Gergely a vezetője. Karácsony Gergely Gyurcsánnyal való együttműködése azonban nem csupán a pártpolitikai színtéren mutatkozik meg, hanem a fővárosi politika mindennapjaiban is, a Fővárosi Önkormányzat számos jelentős pozícióját Gyurcsány bizalmi emberei, a 2010 előtti korszak meghatározó szereplői töltik be.

Gál J. Zoltán – Gyurcsány Ferenc régi bizalmasa – segíti a főpolgármester kommunikációját a közösségi médiában, Draskovics Tibor, a Gyurcsány-kormány pénzügy-, majd igazságügyi és rendészeti minisztere lett a BKK igazgatósági elnöke, Gy. Németh Erzsébet, a DK egyik alelnöke – akiről még a 444 is azt írja egy városházi forrásra hivatkozva, hogy „többször mondja, hogy erről meg kell kérdeznem az elnökömet” – pedig Karácsony Gergely egyik helyettese. A sor itt nem ér véget, Kálmán Olgát, korábbi TV-s műsorvezetőt, majd a DK 2019-es főpolgármester-jelöltjét kulturális tanácsadóként foglalkoztatja Karácsony, Gyurcsány egyik párttársa és bizalmasa, Élő Norbert a Budapesti Városüzemeltetési Holding Felügyelőbizottságát vezeti, míg Gyurcsány korábbi testőre, Handl Tamás a főváros Rendészeti Igazgatóságát irányítja. Draskovics mellett Gyurcsány egy másik korábbi minisztere, Kolber István Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági tagja lett, a volt miniszterelnök korábbi államtitkára, Katona Tamás pedig a BKV Zrt. Felügyelőbizottságának lett elnöke, míg a Gyurcsány egy másik korábbi államtitkára, Tordai Csaba a főpolgármester jogi tanácsadója, valamint a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági elnöke lett, ezzel Karácsony Gergely Gyurcsány Ferenc két korábbi miniszterét és két korábbi államtitkárát is alkalmazza, így itt már működik az ellenzéki összefogás Gyurcsány Ferenc által szorgalmazott modellje:az előre tolt Karácsony Gergely mögött az árnyékhatalom a Demokratikus Koalícióé.

Forrás: szazadveg.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.