Pesti Srácok

Századvég: Gyurcsány elképzelései mentén alakul az előválasztás

Századvég: Gyurcsány elképzelései mentén alakul az előválasztás

Hangzatos előválasztási ígéretek a választóknak, majd alkuk a háttérben. A Gyurcsány-korszak köszön vissza a baloldalon, a tempót egyértelműen a volt miniszterelnök diktálja az előválasztási tárgyalásokon éppúgy, mint a fővárosi Városházán. Tizenöt évvel az őszödi beszéd elhangzása után alakul a „nagy visszatérés” – írta meg legújabb elemzésében a Századvég Alapítvány.

Az elemzés szerint 2020 év elején Gyurcsány Ferenc már arról beszélt, hogy az ellenzéknek egy közös listán kell indulnia majd a 2022-es országgyűlési választáson, és a pártok egy közös miniszterelnök-jelölt mögé kellene, hogy felsorakozzanak. Ugyanakkor, ha visszaidézzük az ellenzék tavalyi belső vitáit, akkor mindez még korántsem volt ennyire egyértelmű, ugyanis az úgynevezett „XXI. századi ellenzéki pártok”, azaz az LMP, a Jobbik és a Momentum nem voltak elragadtatva attól, hogy Gyurcsány Ferenccel közös listán szerepeljenek, ezért egészen 2020 végéig a kérdés nyitottnak tűnt.

Azonban tavaly decemberben létrejött a hatpárti ellenzéki megállapodás a közös listáról, miniszterelnök-jelöltről és a közös jelöltállításról is az egyéni választókerületekben, így valósult meg Gyurcsány Ferenc korábbi elképzelése. Hiába mondta korábban Jakab Péter, a Jobbik elnöke, hogy: „én Gyurcsány Ferenccel nem tudok közösséget vállalni.”, vagy nevezte Fekete-Győr András „vállalhatatlannak” a volt miniszterelnököt, a DK elnökének terve végül megvalósul, és a többi ellenzéki szereplő korábban tett, olykor hangzatos kijelentései csupán üres szavak maradnak. Hasonló folyamatot látunk nem csupán a közös indulás, de az előválasztás, illetve az azt megelőző alkuk kapcsán is.

Az ellenzéki előválasztás az egyéni körzetekben az eredeti elképzelések szerint úgy valósult volna meg, hogy valamennyi párt indít egy saját jelöltet és az előválasztáson részt vevő választók döntik el, ki lesz végül a közös ellenzéki jelölt az adott választókerületben. Ebben a kérdésben több vita is volt az ellenzéki pártok között, a legélesebben a Momentum képviselte a „minden körzetben legyen előválasztás” álláspontot, míg az alkuk lehetőségét Gyurcsány Ferenc vetette fel. Így természetesen mindenhol lesz előválasztás, kivéve természetesen ott, ahol a háttéralkuk addig megszületnek. Ilyen körzet például Csongrád-Csanád megye 4. számú választókörzete (Hódmezővásárhely és környéke), ahol a Jobbik egyezett ki Márki-Zay Péterrel, Budapest 15. választókerülete (XVIII. kerület), ahol Jakab Péter Kunhalmi Ágnest, a szocialisták jelöltjét biztosította támogatásáról, vagy éppen Fejér megye 4-es körzete (Dunaújváros), ahol az MSZP állt be a Jobbikos Kálló Gergely mögé. A sor folytatódik a főváros 1-es, 6-os és 14-es választókörzetével, és várhatóan az előválasztáshoz közeledve egyre több körzetben születnek majd további háttéralkuk. Az alkuk folyamatos napvilágra kerülésévével mostanra egyértelművé vált, hogy Gyurcsány Ferenc elképzelései nem csupán a közös listaállítás kapcsán valósulnak meg, de az előválasztás lebonyolítását illetően is. Hangzatos ígéretek a választóknak, majd alkuk a háttérben.

PestiSracok facebook image

Karácsony Gergely és árnyéka, Gyurcsány

Az ellenzéki közös miniszterelnök-jelölt személye látszólag még nem dőlt el, Karácsony Gergely bejelentkezése azonban sokak szerint egyértelművé tette a végeredményt. Annak ellenére, hogy a főpolgármester még márciusban úgy fogalmazott: „dehogy akarok én miniszterelnök lenni”, rövid idő alatt meggondolta magát. Ez azonban korántsem lehet annyira meglepő, mivel a baloldalon teljesen tisztában vannak az egyes jelöltek népszerűségével és elutasítottságával. Karácsony Gergely korábbi munkahelye, a Medián ez év februárjában (amikor Karácsony még nem volt hivatalosan jelölt) tette közzé felmérését, amelyből egyértelműen kitűnik, a főpolgármester a legnépszerűbb jelölt, az ellenzéki szavazók harminckilenc százaléka szavazna rá, míg Dobrev Klára a leginkább elutasított, az ellenzéki választók harminckilenc százaléka nem szavazna rá. Valószínűleg Gyurcsány Ferenc számára egyértelművé vált, ő és felesége elutasítottsága túl magas, így szükségük van egy politikailag erőtlen epizodistára, aki mögött formálisan fel tud sorakozni az ellenzék, míg az ő szerepük inkább a háttérben lesz jelentős.

Gyurcsány és Karácsony politikai kapcsolata régre nyúlik vissza, a főpolgármester már 2004-ben Gyurcsánynak dolgozott az akkori Miniszterelnöki Hivatalban tanácsadóként. Érdemes felidézni, hogy Karácsony Gergely LMP-ből való kiszakadása is Gyurcsányhoz köthető, ugyanis a pártban akkor két irány volt meghatározó, a Schiffer András-féle felfogás, amely szerint a párt ugyanolyan távolságot tart a kormánypártoktól, mint Gyurcsány Ferenctől, és Karácsonyé, aki már a 2010-es évek elején közeledett volna a korábbi miniszterelnökhöz. A konfliktus végül odáig fajult, hogy 2013-ban kettészakadt az LMP és így jött létre a Párbeszéd, amelynek ma is Karácsony Gergely a vezetője. Karácsony Gergely Gyurcsánnyal való együttműködése azonban nem csupán a pártpolitikai színtéren mutatkozik meg, hanem a fővárosi politika mindennapjaiban is, a Fővárosi Önkormányzat számos jelentős pozícióját Gyurcsány bizalmi emberei, a 2010 előtti korszak meghatározó szereplői töltik be.

Gál J. Zoltán – Gyurcsány Ferenc régi bizalmasa – segíti a főpolgármester kommunikációját a közösségi médiában, Draskovics Tibor, a Gyurcsány-kormány pénzügy-, majd igazságügyi és rendészeti minisztere lett a BKK igazgatósági elnöke, Gy. Németh Erzsébet, a DK egyik alelnöke – akiről még a 444 is azt írja egy városházi forrásra hivatkozva, hogy „többször mondja, hogy erről meg kell kérdeznem az elnökömet” – pedig Karácsony Gergely egyik helyettese. A sor itt nem ér véget, Kálmán Olgát, korábbi TV-s műsorvezetőt, majd a DK 2019-es főpolgármester-jelöltjét kulturális tanácsadóként foglalkoztatja Karácsony, Gyurcsány egyik párttársa és bizalmasa, Élő Norbert a Budapesti Városüzemeltetési Holding Felügyelőbizottságát vezeti, míg Gyurcsány korábbi testőre, Handl Tamás a főváros Rendészeti Igazgatóságát irányítja. Draskovics mellett Gyurcsány egy másik korábbi minisztere, Kolber István Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági tagja lett, a volt miniszterelnök korábbi államtitkára, Katona Tamás pedig a BKV Zrt. Felügyelőbizottságának lett elnöke, míg a Gyurcsány egy másik korábbi államtitkára, Tordai Csaba a főpolgármester jogi tanácsadója, valamint a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági elnöke lett, ezzel Karácsony Gergely Gyurcsány Ferenc két korábbi miniszterét és két korábbi államtitkárát is alkalmazza, így itt már működik az ellenzéki összefogás Gyurcsány Ferenc által szorgalmazott modellje:az előre tolt Karácsony Gergely mögött az árnyékhatalom a Demokratikus Koalícióé.

Forrás: szazadveg.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?