Pesti Srácok

Több százan megsérültek a jeruzsálemi összecsapások során

Több százan megsérültek a jeruzsálemi összecsapások során

Több százan megsebesültek Jeruzsálemben az Al-Aksza mecsetnél zajló összecsapásokban – jelentette a Háárec című izraeli újság honlapja hétfőn. A Vörös Félhold arab mentőszolgálat több száz sebesültet jelentett az ostrom alatt álló mecsetben, ahol a muzulmán hívők elbarikádozták magukat.

Ötven sérültet Kelet-Jeruzsálem kórházaiba szállítottak, másokat a mecseteknél létrehozott ideiglenes ellátóhelyeken ápolnak. Mamun Abbaszi, a Vörös Félhold szóvivője szerint az izraeli rendőrséggel folytatott összecsapásokban számos palesztin súlyosan megsebesült, és a rendőrség megakadályozza az egészségügyi személyzet bejutását a Templom-hegyre, arab nevén a Haram al-Sarif teraszra.

Több tízezer muzulmán hívő barikádozta el magát vasárnap éjjel Jeruzsálem óvárosában, az Al-Aksza mecsetnél, akik köveket gyűjtve készültek szembeszállni az izraeli biztonságiakkal. Az izraeli rohamrendőrök hétfő reggel behatoltak a Templom-hegyre, arab nevén a Haram al-Sarif teraszra, és tömegoszlató fegyverek, füstbombák és könnygáz, valamint gumilövedékek bevetésével vették fel a harcot a mecsetekbe szorult arab hívőkkel. A Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerint mintegy nyolcezren vannak hétfő reggel az Al-Akszában és a mellette található mecseteknél. A rendőrség óvintézkedésként megtiltotta zsidók számára a látogatást a Templom-hegyen. Több tucat izraeli jobboldali nacionalista a kapuknál követelte beengedését. Köztük volt Itamár Ben-Gvir is, a Zsidó Erő (Ocma Jehudit) nevű, szélsőségesen nacionalista és arabellenes, a hírhedt Meir Kahane rabbi tanításait követő párt elnöke, aki a Vallásos Cionisták nevű pártszövetség egyik vezetőjeként a március 23-i választásokon bejutott az izraeli parlamentbe.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Oded Balilty

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)