Varga Judit: nem ideológiáról, hanem hús-vér emberek problémáiról tárgyalunk
Magyarország egyetért azokkal a célokkal, amelyeket a Portóban tárgyalt cselekvési terv kitűz maga elé. A foglalkoztatottság folyamatos növelése, a hatékony felnőttképzés és a szegénység elleni küzdelem a prioritásaink között szerepelnek. Kellő szerénységgel tudjuk jelezni a csúcstalálkozón, hogy a magyar kormány a szóban forgó célokat jóval korábban elkezdte megvalósítani, így jó példát tud mutatni az európai partnereknek. 2030-ra szeretnénk azok közé az európai országok közé tartozni, ahol a legjobb élni, dolgozni és gyermeket nevelni – fogalmazott Varga Judit a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Az igazságügyi miniszter a portói szociális csúcstalálkozóról nyilatkozva számszerűsítette is a magyar eredményeket: eszerint míg a portói zárónyilatkozat az uniós foglalkoztatottság mértékét hetvennyolc százalékosra ígéri 2030-ra, Magyarország esetében a mutató már most hetvenöt százalék körül jár.
Okkal lehetünk tehát ambiciózusak. Gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottságot, nyolcvanöt százalék körüli arányt tűztük ki célként. Ugyanez a tendencia a felnőttképzés terén, itt is jóval az uniós átlag felett járunk
– hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint noha a 2010 utáni munkaalapú magyar modellt eleinte érte kritika az Európai Bizottság részéről, mára annak eredményeit kontinensszerte elismerik.
Ha a munkát becsüli a társadalom, a kormány pedig a lehető legtöbb pénzt hagyja a foglalkoztatottak zsebében, a gazdaság fel tud olyan mértékben lendülni, hogy magától emeli a béreket. Magyarországon a minimálbér utóbb tíz évben történt megduplázódása sem egy felülről irányított politika következménye volt, hanem a gazdasági-társadalmi-kulturális szereplők együttműködésének nagyon sikeres eredménye
– fogalmazott Varga Judit.
Érinthetetlen tagállami hatáskörök
A miniszter ezzel kapcsolatosan arra is emlékeztetett: a szóban forgó mixet EU-országonként külön-külön kell megtalálni, az uniós szerződések is tagállami hatáskörökről szólnak a szociális kérdésekben.
Hadd döntsék el a tagországok, hogy milyen eszközökkel érik el a célokat. Tűzzük ki közösen a mérföldköveket, de az EU ne szóljon bele abba, hogyan érjük el őket. Magyarország egyébként nincs egyedül ezzel a véleménnyel, főleg az északi államok gondolkodnak hasonlóan. A svéd szociális modell is amiatt lehet kiváló, mert egyedi, a saját képességeikre fejlesztették
– vélekedett Varga Judit. Szerinte elsősorban a déli tagállamok részéről vannak törekvések arra, hogy közösségi irányba mozduljon el a szociális politika. Azonban, mint azt az igazságügyi miniszter leszögezi, a portói csúcstalálkozó nem a szerződések módosításáról vagy az átideologizált vitákról szól, hanem a tagállami tapasztalatok inspiráló cseréjéről.
Nemcsak az állam- és kormányfők, valamint a miniszterek szintjén zajlik az egyeztetés, hanem valóban minden érintett fél, így a szociális partnerek is jelen vannak. A magyar delegáció is folyamatosan bonyolítja a bilaterális találkozókat. Találkoztunk a kkv-k európai ernyőszervezetének vezetőjével, illetve miniszterekkel, uniós biztosokkal is. A portugál EU-elnökség képviselői is felszabadultak, hiszen sokáig online üzemmódban folytatták a munkát. Azt gondolom, hogy nagyon megérdemlik, hogy egy ilyen pezsgő és inspiráló eseményt szervezzenek, szemlátomást ki is tesznek magukért. Mindenki örül annak, hogy végre személyesen is tudunk találkozni
– tette hozzá Varga Judit. Az igazságügyi miniszter szerint hazánk okkal érkezett magabiztosan az EU-értekezletre.
Rosszhiszemű a balliberális sajtó
Azzal kapcsolatosan, hogy a hazai balliberális sajtóban felkapták a hírt, miszerint Magyarország és Lengyelország kifogásolta a csúcsértekezlet záródokumentumába illesztendő gender szót, az igazságügyi miniszter újfent arra hívja fel a figyelmet: Portóban nem az ideológiáról, hanem a Covid-válságról és hús-vér emberek mindennapi problémáinak megoldásáról egyeztetnek.
Magyarország egy olyan unióhoz csatlakozott, ahol a szerződések alapvetésként szólnak a férfiak és nők közötti egyenlőségről. Ha a foglalkoztatás szempontjából nézzük a helyzetet, a magyar kormány messzemenőkig támogatja a fizetések közötti különbségek csökkentését. Ezt a szándékot viszont nem szeretnénk ideológiai elemekkel felvizezni. Mind a magyar, mind az angol nyelv, sőt, az EU összes hivatalos nyelve lehetőséget teremt rá, hogy olyan szöveget fogalmazzunk meg, amely a valóságot tükrözi, és a férfiak és nők közötti diszkrimináció valamennyi formájának megszüntetését célozza
– húzta alá Varga Judit, hozzátéve: hazánknak számos szövegjavaslata van az elfogadandó dokumentumra, és bizonyos, hogy kompromisszumra jutunk a többi EU-állammal.
Rosszhiszeműnek tartom a balliberális híradásokat. Ahogy mondtam, nem szabad olyan ideológiai álláspontot erőltetni egyes országokra, amivel azok nem értenek egyet. Számomra nem kérdés, hogy ez az ügy nem befolyásolhatja a portói konferencia sikerét
– hangoztatta az igazságügyi miniszter.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Facebook
