Pesti Srácok

A CDU győzött a Szász-Anhalt tartományi választáson Németországban

A CDU győzött a Szász-Anhalt tartományi választáson Németországban

A szavazatok csaknem negyven százalékát összegyűjtve a Kereszténydemokrata Unió (CDU) győzött a németországi Szász-Anhalt tartományban vasárnap tartott törvényhozási (Landtag-) választáson, a hivatalos előzetes végeredmény szerint. A CDU tartományi szervezete a német sajtóban megjelent első értékelések szerint szenzációs győzelmet aratott a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtti utolsó voksoláson. A párt és kancellárjelöltje, Armin Laschet így megerősödve vághat neki a szeptemberi Bundestag-választás kampányának.

A legnagyobb vesztes a korábban a legnagyobb esélyesnek tartott Alternatíva Németországnak (AfD), amely a közvélemény-kutatások alapján vártnál és az előző, 2016-os Landtag-választáson elért eredményénél is gyengébben szerepelt, de továbbra is a második számú politikai erő az ország keleti részén, a volt NDK területén fekvő Szász-Anhaltban. A CDU és az AfD mellett négy párt jutott be a magdeburgi Landtagba, a Baloldal (Die Linke), a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek, és új szereplőként a liberális FDP. Támogatottságuk nagyságrendekkel elmarad a CDU-éhoz és az AfD-éhez képest. A Baloldal és az SPD jelentősen gyengült, a Zöldek a vártnál kevésbé erősödtek. Mindez részben annak tulajdonítható, hogy az AfD áttörésének esélye miatt érzett aggodalom tízezres nagyságrendben terelt választókat más pártoktól az AfD győzelemének megakadályozására egyedül esélynek tartott CDU-hoz. A CDU a szavazatok 37,1 százalékát gyűjtötte össze, 7,3 százalékponttal erősödve a 2016-os 29,8 százalékhoz képest. A jobbközép néppárttól jobbra álló AfD 20,8 százalékot szerzett, 3,5 százalékponttal kevesebbet az öt évvel korábbi 24,3 százaléknál.

A Baloldal 11 százalékos eredménnyel végzett a harmadik helyen, 5,3 százalékponttal elmaradva a 2016-os 16,3 százaléktól. Az SPD első alkalommal süllyedt a tízszázalékos határ alá, a szavazatok 8,4 százalékát szerezte meg, 2,2 százalékponttal kevesebbet a 2016-os 10,6 százaléknál. A Zöldek erősödtek, a szavazatok 5,9 százalékát szerezték meg, 0,7 százalékponttal többet az öt évvel korábbi 5,2 százaléknál. Az FPD ezúttal átlépte az 5 százalékos küszöböt, így tíz év után ismét képviseletet szerzett a tartományi gyűlésben. A szavazatok 6,4 százalékát szerezték meg, 1,5 százalékponttal erősödve a 2016-os 4,9 százalékhoz képest. A választási részvételi arány 57,4 százalék volt, csökkent az öt évvel korábbi 61,1 százalékhoz képest. A CDU 2002 óta megszakítás nélkül kormányoz Szász-Anhaltban. A vasárnapi választással véget ért ciklusban az SPD-vel és a Zöldekkel volt koalícióban. Az új ciklusban egyedül az SPD-vel is alakíthat többségi kormányt.

Forrás: MTI ; Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.