Pesti Srácok

A koronavírus-járvány csúcsán végezték el az 500. élődonoros vesetranszplantációt a Semmelweis Egyetemen

A koronavírus-járvány csúcsán végezték el az 500. élődonoros vesetranszplantációt a Semmelweis Egyetemen

A koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt, márciusban kapott új vesét egy 49 éves férfi, aki az úgynevezett nefrózis szindróma miatt szorult transzplantációra a Semmelweis Egyetemen. A férfi élettársától kapta az új szervet, és ez volt az 500. élődonoros veseátültetés az intézményben. Az egyetem csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a beavatkozás jól sikerült, a beteg szervezete befogadta az új vesét. A nő négynapos egészségügyi ellátást követően, a férfi 13 napos lábadozás után térhetett haza.

A közlemény szerint vesebetegségek miatt egyre több beteg szorul dialízisre, illetve vár átlagosan akár 2–3 évet is egy új szervre. A várakozási idő élő donáció esetén néhány hónapra rövidülhet. Évente átlagosan 120–130 nem élődonoros és 25–30 élődonoros veseátültetést végeznek a klinikán. Az alacsony szövődményrátának köszönhetően az élődonáció népszerű eljárás a vesetranszplantációra várók között – idézi a közleményt Kóbori László egyetemi tanárt. A Transzplantációs és Sebészeti Klinika igazgatója hozzáteszi: éppen ezért az élődonoros veseátültetések száma folyamatosan emelkedik és fejlődik. A szervkivételt ma már laparoszkópiával végzik, ami gyorsabb felépülést eredményez az adományozó esetében.

2018-ban 133 nem élődonoros és 30 élődonoros veseátültetés valósult meg a klinikán, ez a szám 2019-ben 153 és 23 volt. 2020-ban a járványhelyzet miatt a nem élődonoros műtétek száma némiképp csökkent (116), az élődonoros műtétek száma viszont eggyel nőtt (24). Idén június 7-ig összesen 64 veseátültetést végeztek, ebből 9 volt élő donortól származó szerv – számolt be az igazgató. A sikeres élődonoros beavatkozás mintegy száz orvos és szakdolgozó összehangolt munkáját igényli, és a statisztikai adatok igazolják, hogy az élődonációval a szervadományozók életminősége nem sérül; éppen a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételnek köszönhetően tovább élnek.

Felidézték, hogy a Semmelweis Egyetem transzplantációs és sebészeti klinikája 1994-ben kezdte meg működését, azóta dinamikusan növekszik az intézményben a szervátültetések száma. A klinikán jelenleg máj-, hasnyálmirigy- és legnagyobb számban veseátültetéseket végeznek. Az egyetem 2020 februárjában számolt be arról, hogy megtörtént az ötezredik veseátültetés, amelyek száma mostanra több mint 5100-ra emelkedett. A 2021 márciusi 500. élődonoros transzplantáció óta további három élő donortól származó szervátültetést, és 27 nem élődonoros veseátültetést végeztek a klinikán, és még idén megkezdődik az élődonoros májátültetések előkészítése is – közölte a Semmelweis Egyetem.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Kiemelt kép: Semmelweis Egyetem

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?