Pesti Srácok

A koronavírus-járvány csúcsán végezték el az 500. élődonoros vesetranszplantációt a Semmelweis Egyetemen

A koronavírus-járvány csúcsán végezték el az 500. élődonoros vesetranszplantációt a Semmelweis Egyetemen

A koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt, márciusban kapott új vesét egy 49 éves férfi, aki az úgynevezett nefrózis szindróma miatt szorult transzplantációra a Semmelweis Egyetemen. A férfi élettársától kapta az új szervet, és ez volt az 500. élődonoros veseátültetés az intézményben. Az egyetem csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a beavatkozás jól sikerült, a beteg szervezete befogadta az új vesét. A nő négynapos egészségügyi ellátást követően, a férfi 13 napos lábadozás után térhetett haza.

A közlemény szerint vesebetegségek miatt egyre több beteg szorul dialízisre, illetve vár átlagosan akár 2–3 évet is egy új szervre. A várakozási idő élő donáció esetén néhány hónapra rövidülhet. Évente átlagosan 120–130 nem élődonoros és 25–30 élődonoros veseátültetést végeznek a klinikán. Az alacsony szövődményrátának köszönhetően az élődonáció népszerű eljárás a vesetranszplantációra várók között – idézi a közleményt Kóbori László egyetemi tanárt. A Transzplantációs és Sebészeti Klinika igazgatója hozzáteszi: éppen ezért az élődonoros veseátültetések száma folyamatosan emelkedik és fejlődik. A szervkivételt ma már laparoszkópiával végzik, ami gyorsabb felépülést eredményez az adományozó esetében.

2018-ban 133 nem élődonoros és 30 élődonoros veseátültetés valósult meg a klinikán, ez a szám 2019-ben 153 és 23 volt. 2020-ban a járványhelyzet miatt a nem élődonoros műtétek száma némiképp csökkent (116), az élődonoros műtétek száma viszont eggyel nőtt (24). Idén június 7-ig összesen 64 veseátültetést végeztek, ebből 9 volt élő donortól származó szerv – számolt be az igazgató. A sikeres élődonoros beavatkozás mintegy száz orvos és szakdolgozó összehangolt munkáját igényli, és a statisztikai adatok igazolják, hogy az élődonációval a szervadományozók életminősége nem sérül; éppen a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételnek köszönhetően tovább élnek.

Felidézték, hogy a Semmelweis Egyetem transzplantációs és sebészeti klinikája 1994-ben kezdte meg működését, azóta dinamikusan növekszik az intézményben a szervátültetések száma. A klinikán jelenleg máj-, hasnyálmirigy- és legnagyobb számban veseátültetéseket végeznek. Az egyetem 2020 februárjában számolt be arról, hogy megtörtént az ötezredik veseátültetés, amelyek száma mostanra több mint 5100-ra emelkedett. A 2021 márciusi 500. élődonoros transzplantáció óta további három élő donortól származó szervátültetést, és 27 nem élődonoros veseátültetést végeztek a klinikán, és még idén megkezdődik az élődonoros májátültetések előkészítése is – közölte a Semmelweis Egyetem.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Kiemelt kép: Semmelweis Egyetem

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.