Pesti Srácok

A minimálbér emelésének hatására a magasabb keresetű munkavállalók fizetése is nőne

A minimálbér emelésének hatására a magasabb keresetű munkavállalók fizetése is nőne

Az ősszel kezdődő bértárgyalásokon rajzolódhat ki, hogy az Orbán Viktor által bejelentett cél, a kétszázezer forintos minimálbér hány lépésben érhető el, és a jelentős emeléshez milyen egyéb, elsősorban a kis- és középvállalkozásokat támogató intézkedések társulhatnak. A csaknem húszszázalékos emelés közvetett hatására a bérminimum is hasonló mértékben emelkedne, így a magasabb keresetű munkavállalók bérfelzárkózása is gyorsul. Emellett számos juttatás, például a gyed vagy a táppénz számítási alapja a kötelező legkisebb bér, így az ellátások összege is érdemben nőne – mutatott rá a Magyar Nemzet.

A lap felidézte a miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint csak úgy érhető el egy vagy két lépcsőben a kétszázezer forintos kötelező legkisebb bér, hogy az emelés ne sodorja veszélybe a kisebb vállalkozások működését. Ehhez például az adócsökkentés lehet a hatékony lépés. Orbán Viktor azt is leszögezte, hogy a minimálbérről és a garantált bérminimumról a szociális partnereknek, vagyis a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak kell egyezségre jutniuk.

Csaknem húszszázalékos emelés

A felek szándéka a 2016-ban megkötött, jelentős béremelést és adócsökkentést tartalmazó, 2022-ben lejáró bérmegállapodást követően ismét egy hasonlóan nagy horderejű, érdemi keresetfelzárkózást generáló, hosszú távú egyezség megkötése lehet. Egy ilyen megállapodás részeként elképzelhető, hogy akár már 2022-ben kétszázezer forintra nőjön a minimálbér a jelenlegi 167 400 forintról. Ehhez egy lépésben 19,5 százalékos emelésről kellene ősszel megegyezniük a képviseleteknek. Nem lenne példátlan a legkisebb bérek ekkora horderejű emelése: 2017-ben a garantált bérminimum 25 százalékkal, a minimálbér pedig 15 százalékkal nőtt. A kötelező legkisebb kereset csaknem húszszázalékos emelése a munkavállalók kis részét érintené közvetlenül, mindössze öt-hét százalékát. A közvetett hatása ugyanakkor rendkívül szerteágazó, akár több millió magyar állampolgár érdemi életszínvonal-emelkedéséhez járulhat hozzá.

PestiSracok facebook image

Kétszázötvenezer embert érint

A bruttó 33 ezer forintos emelés közvetlenül 250 ezer, hivatalosan minimálbérért dolgozó munkavállalót érint. Magyarország kétféle minimálbért alkalmaz. Ha a minimálbér egy vagy két lépcsőben csaknem húsz százalékkal nőne, várhatóan a magasabb összegű, az idén bruttó 219 ezer forintos, immár mintegy egymillió munkavállalót érintő garantált bérminimum is majdnem ekkora mértékben emelkedne. Ez csaknem 45 ezer forintos bruttó béremelést eredményezne a bérminimumért foglalkoztatottaknál. Ebben az esetben már az ennél magasabb kereseti kategóriákban is emelniük kellene a munkáltatóknak.

Kétmillió munkavállaló fizetése is nőhet

A kétszázezres minimálbér tovagyűrűző hatásait is figyelembe véve akár kétmillió munkavállaló fizetése nőne, hazánk pedig jelentős előnyre tenne szert a régiós bérversenyben is. A minimálbér érdemi emelése nemcsak a munkavállalók jövedelmi helyzetét javítaná, mivel a kötelező legkisebb bér számos szociális juttatás számítási alapja. A mindenkori minimálbér befolyásolja például a gyed, így a nagyszülői gyed, a táppénz, az álláskeresési járadék vagy éppen bizonyos betegségekhez kapcsolódóan a munkavállalói adóalap-csökkentő kedvezmény összegét is. A gyed például nem lehet magasabb, mint a minimálbér kétszeresének a hetven százaléka, vagyis idén 234 ezer forint. Ha a minimálbér kétszázezer forint lenne, akkor a gyed összegének plafonja elérné a 280 ezer forintot, tehát több kisgyermekes szülő havonta akár ötvenezer forinttal többől gazdálkodhatna.

Számos juttatás növekedne

Szintén a minimálbér határozza meg a bizonyos betegségek – például a cukorbetegség vagy egyes anyagcserezavarok – után érvényesíthető adóalap-csökkentés mértékét. A kétszázezer forintra emelkedő minimálbérrel az érintetteknél éves szinten a jelenleginél akár harmincezer forinttal több pénz maradhat. Sokakat érint a táppénz, amelynek napi összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincadát, vagyis most 11 130 forintot. A csaknem húszszázalékos minimálbér-emeléssel a táppénz összegének napi plafonja 13 400 forintra nőne.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.