Pesti Srácok

Alapjogokért Központ: százegy évvel Trianon után is erős a magyar nemzettudat

Alapjogokért Központ: százegy évvel Trianon után is erős a magyar nemzettudat

Az Alapjogokért Központ a magyarok nemzettudatára vonatkozóan végzett felmérést, amelynek eredményeit a nemzeti összetartozás napján osztották meg a Facebook-oldalukon. A közvélemény-kutatás szerint a magyarok nyolcvanhárom százaléka szerint fontos, hogy legyenek nemzetek a jövőben is, kilencvenkét százalékuk pedig elsősorban magyarnak vallja magát és nem európainak.

A felnőtt magyar társadalom véleményét bemutató, országosan reprezentatív mintán végzett felmérés alapján kijelenthető, hogy a magyar emberek nemzeti identitástudata roppant erős a XXI. században is. Tízből nyolc megkérdezett szerint ugyanis fontos az, hogy a globalizáció modernkori hatásai ellenére is legyenek nemzetek a jövőben, és mindösszesen a válaszadók öt százaléka helyezkedett ezzel ellentétes álláspontra – tették hozzá.

– emelték ki a kutatásban. A központ szerint a felmérés arra is rámutat, hogy a nemzet iránti elköteleződés mellett a magyarságtudat is megmaradt, amin az európai uniós tagság sem változtatott. A tizennyolc évnél idősebb lakosok kilencvenkét százaléka ma is elsősorban magyarnak vallja magát, míg hat százalékuk európainak – fűzték hozzá. Az erős nemzettudat fontos legitimációs pont: az európai integrációról szóló vitákban, így a most zajló, az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciasorozaton is társadalmi felhatalmazást biztosít a magyar érdekek minél hatékonyabb képviseletére, a szuverén államok közötti együttműködés fenntartására a szupranacionális, nemzetek feletti Európa koncepcióját képviselő erőkkel szemben – olvasható a kutatásban.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!