nemzettudat
Becsüljük meg magunkat! - Huth Gergely írása a Magyar Nemzetben
A mostani zűrzavaros világban még nagyobb szükség volna a nemzettudatunk megerősítésére, az „együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség” Wass Albert-i igazság felismerésére, annak kimondására, hogy szívósabbak, okosabbak, többre hivatottak vagyunk a Kárpát-medence kétharmadát tőlünk koncként megkapó entitásoknál. Persze akkor leszünk igazán erősek, ha a nemzeti minimum megvallása valóban kiinduló alap lesz a csaknem 15 millió nemzettársunk mindegyikénél – világnézettől, politikai hovatartozástól függetlenül - írja a Magyar Nemzet véleményrovatában a PestiSrácok.hu főszerkesztője.
Román volt-e Mátyás király? – Hunyadi Mátyás fia és unokája genetikai beazonosításának következtetései
Most akkor román volt Mátyás király, ahogy a románok állítják, vagy sem? – ez a kérdés sokakban felmerült azzal a sajtóhírrel kapcsolatban, hogy a Magyarságkutató Intézet legújabb bejelentése szerint sikerült azonosítani a Hunyadi család genomját. Erre a kérdésre is választ kaptunk az intézet csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Próbálták megtörni a magyart az elmúlt 1000 évben, de üzenjük, hogy "vagyunk és leszünk!"
Olyan korban élünk, amikor minden, amiben hittünk és hiszünk, megkérdőjeleződik; szükség van-e még nemzetekre, fontos-e a család, csak a nők szülhetnek-e, idejétmúlt-e a kereszténység és lehetne a sort folytatni.Ha azt is sikerül megkérdőjelezni, hogy a magyar erős, büszke nép, van tartása, gazdag történelme, képes ellenállni pusztító eszméknek, akkor nemcsak ellenfeleink kapnak vérszemet, de mi magunk is elbizonytalanodunk a jövőnket, jelenünket illetően.
Alapjogokért Központ: százegy évvel Trianon után is erős a magyar nemzettudat
Az Alapjogokért Központ a magyarok nemzettudatára vonatkozóan végzett felmérést, amelynek eredményeit a nemzeti összetartozás napján osztották meg a Facebook-oldalukon. A közvélemény-kutatás szerint a magyarok nyolcvanhárom százaléka szerint fontos, hogy legyenek nemzetek a jövőben is, kilencvenkét százalékuk pedig elsősorban magyarnak vallja magát és nem európainak.
Semjén Zsolt: a kereszténység és a magyar nemzet szoros kapcsolatban áll egymással
A kereszténység és a magyar nemzet szoros kapcsolatban áll egymással – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön, Budapesten. A kereszténydemokrata politikus a Karmelita kolostorban az egyházi, a külhoni magyar, a magyarországi nemzetiségi élet kiválóságainak adott át március 15. alkalmából odaítélt – a koronavírus-járvány miatt akkor ki nem osztott – kitüntetéseket a magyar állam nevében.
A nemzeti lét a tétje a XIX. század végétől zajló kultúrharcnak: a Galilei Körtől az SZFE-ügyig (PS-elemzés)
Az életpárti és az életellenes erők küzdelmét bemutató sorozatom mai fejezetében a kultúra szerepéről ejtek szót. A kultúráéról, amelynek jelentősége felbecsülhetetlenül nagy, hiszen a társadalom nézetrendszerének kialakítására és formálására elsősorban ez a terület jelenti a kulcsot. Ezért van hatalmas szerepe annak, hogy ki szab irányt a kultúrának, ki tud annak a zászlaja alatt eszmeiséget, gondolatvilágot terjeszteni, népszerűsíteni, elfogadottá tenni, illetve mely alkotók, művészek alkotását, teljesítményét teszik kiemeltté és helyezik előtérbe. A kultúra mindezek okán a nemzettudat és az évezredes értékek egyik legfontosabb őrzője is, ezért számít az életpárti-életellenes harc kulcsfontosságú területének.
Hiányosságok a rendszerben, avagy a magyar egyetemisták gyenge nemzettudata
Miközben a kormány hangsúlyozza a nemzetállam fontosságát, a nemzetben való gondolkodást, pont a jövő értelmiségének, a jelen egyetemistáinak körében mutatkoznak riasztó jelek ezen a téren – mondta a Demokratának Tózsa István professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, aki öt éve méri fel az 1995 után született egyetemisták magyar identitással kapcsolatos tudásszintjét – írja a Magyar Demokrata.Ajánljuk még