Pesti Srácok

Az ukrajnai magyarok őshonosként való elismerését kéri az ukrán elnöktől a KMKSZ

Az ukrajnai magyarok őshonosként való elismerését kéri az ukrán elnöktől a KMKSZ

Brenzovics László elnök a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nevében levélben kérte csütörtökön az ukrán államfőt, hogy az Ukrajnában élő magyarokat sorolják az őshonos népek közé. A levél szerzője rámutat, hogy az ENSZ dokumentumai szerint az őshonos népek független országokban élő népek, mivel ők azok leszármazottai, akik abban az országban vagy földrajzi területen éltek, amely a jelenlegi ország részét képezi, az országrész meghódításakor vagy gyarmatosításakor, illetve a meglévő államhatárok megállapításakor, jogi státuszuktól függetlenül megőrizték társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai intézményeik egy részét vagy egészét.

– fogalmaz a levél. Emlékezteti Zelenszkij elnököt, hogy a magyar népcsoport több mint ezerszáz éve él a Kárpát-medencében, többek között Ukrajna területén, így – mint Brenzovics fogalmaz – teljes joggal tart igényt őshonos népként való elismerésre. Az ukrán államfő által nemrégiben a parlament elé terjesztett, Ukrajna őshonos népeiről szóló törvénytervezet azonban az országban élő magyarokat és több más nemzetiséget nem sorol az őshonos népek kategóriájába. A KMKSZ elnöke által jegyzett levél sérelmezi, hogy ennek indokaként egyes esetekben – például magyarokéban – azt hozzák fel érvként, hogy az adott nemzetiségnek van anyaországa, míg más esetben – például a cigányokéban – nem is indokolják. A levélben Brenzovics rámutat, hogy az effajta diszkrimináció elfogadhatatlanságát a Velencei Bizottság is szóvá tette. Ezért a KMKSZ azt kéri, hogy figyelembe véve a történelmi tényeket, a világban és Európában meglévő gyakorlatot, illetve az országok közötti viszonosság elvét, az Ukrajnában élő magyarokat sorolják az őshonos népek közé.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)