Így semmizte ki a baloldali kormányzás a magyar családokat

– Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök így tudatta 15 éve, ha még akaratlanul is, hogy a baloldali kormányok felelőtlen gazdaságpolitikájának köszönhetően Magyarország óriási bajban van. Gyurcsány Ferenc a lemondása után bejelentett néhány intézkedést, ami tönkretette a magyar családok nagy részét: adóemelések tömkelege és új adók bevezetése következett. Nemcsak a magyar társadalom, hanem a nemzetközi sajtó is besokallt a hír hallatán. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) arról írt, hogy a magyarok dörgölik a szemüket, főleg azok, akik a szocialisták és a szabad demokraták koalícióját a következő négy évre még kényelmesebb többséggel ruházták fel. Valóságos hidegzuhany volt ez, hiszen Gyurcsányék a választási kampányban még teljesen mást ígértek: erős Magyarországot és büszke köztársaságot. Ebből aztán semmi nem lett: az ország a rendszerváltás óta nem került ilyen rossz állapotba. A volt kormányfő Új egyensúly program néven csomagolta be a megszorításokat, de a kommunikációs trükk hosszú távon nem jött be – emlékeztet az Origo. A megszorításoknak közel sem lett vége 2006 nyarán, annak hatásai több területen is megfigyelhetőek voltak.

• A kormány a minimálbér reálértékét nem emelte, a növekedésnél magasabb volt az infláció. Mivel az egészségügyi dolgozók bérének reálértékét sem növelték, több ezer orvos és ápoló hagyta el a pályát vagy az országot. A megszorító intézkedések következtében több tucat kórházat kellett bezárni, háromezer orvost és hatezer egészségügyi szakdolgozót kirúgni, a kórházak adóssága jelentősen nőtt, hatszáz milliárd forintot vontak el az egészségügytől.
• A Gyurcsány-kormány eltörölte a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekes családok esetében, a háromgyermekesekét hatvan százalékkal, nevetséges mértékűre csökkentették. Egekbe emelték a tankönyvek árát, a nyereséges Nemzeti Tankönyvkiadót privatizálták. A baloldal 2 év alatt (2007–2008) több mint 14 000 tanárt tett utcára, és több mint 100 iskolát zárt be. További 748 iskolát szüntettek meg, azokat beolvasztották más intézményekbe, ezzel 1000 településen szűnt meg a helyi iskola. Összesen 283 óvodát zártak be, 1191 óvónőt rúgtak ki. Ezzel egy időben csökkentették a diákok utazási kedvezményét 17,7 százalékkal, és 28 vasúti mellékvonalat zártak be 942 kilométer hosszan. Nem mellesleg fizetős lett az óvodai és bölcsődei étkeztetés. A Gyurcsány-kormány bevezette az egyetemi tandíjat, amit a 2008-as sikeres népszavazás törölt el. 5,9 százalékról 11,3 százalékra nőtt a munkanélküliek aránya a volt kormányfő megszorításai következtében.
• 1300 milliárd forintra növelték az önkormányzatok adósságát, hiszen elvonták tőlük a pénzt. Igaz, a feladatköreiket nem csökkentették. Leállították a MÁV fejlesztését: a társaság adóssága 2010-re 300 milliárd forintot tett ki. Eladták a nyereséges szállítmányozási üzletágat (MÁV Cargo). 80 milliárd forint adósságot halmoztak fel a BKV-nál, ezzel a vállalat hitelképtelen lett, a fejlődés itt is leállt.

Az ország csődközeli állapotba került Gyurcsány megszorító intézkedéseinek hála: az emberek alig tudták kifizetni a havi számláikat, vállalkozások sokasága ment tönkre, a közhangulat pedig sosem látott mélypontra jutott. A 2008-as gazdasági válság megoldására Gyurcsány bejelentett egy 12 pontos csomagot, amiből csak a megszorításokat hajtotta be, tovább sanyargatva a magyarokat. A volt kormányfő pár nappal a bejelentés után behívta az országba a Nemzetközi Valutaalapot, és a magyar kormány egy giga-hitelcsomagról állapodott meg a nemzetközi szervezettel. Az IMF feltétele az volt, hogy a hitelért cserébe 300 milliárd forintos költségcsökkentést kell végrehajtania. A nemzetközi szervezet nyomására Gyurcsány 2008 októberében újabb megszorító csomaggal jelentkezett. Ennek részeként az állami költségcsökkentés mellett a közszféra béreinek befagyasztását jelentette be, és a 13. havi bért is visszavonták. Már ekkor csökkentették a 13. havi nyugdíj értékhatárát és a jogosultak körét.

A folyamatos megszorítások és a gazdaság folyamatosan romló eredményei miatt Gyurcsány 2009 márciusában megbukott, megüresedett helyére pedig bizalmi embere, Bajnai Gordon érkezett. Az új kormányfő nem sokkal a váltást követően, áprilisban jelentette be programját, amiben a költségvetési kiadásokat 2009-ben 350–400, 2010-ben pedig 900 milliárd forinttal tervezték csökkenteni. A Bajnai-csomag az élet minden területét érintette, az állandósult megszorítások lemerítették a magyar társadalmat. A csomag kifejezetten hátrányosan érintette a nyugdíjasokat. Bajnaiék előrehozták a nyugdíjkorhatár emelését, a 2009-es és 2010-es nyugdíjkorrekciót visszavonták, valamint megszüntették a 13. havi nyugdíjat. A baloldali kormány tíz százalékkal csökkentette a táppénzt, befagyasztotta a családi pótlékot, rövidítette a gyes és a gyed idejét két évre háromról (ehhez bölcsődeépítéseket ígértek, de azok nem valósultak meg). Ezenkívül megszüntették a lakástámogatási rendszert, és fokozatosan kivezették a gázár- és távhő-kompenzációt. A csomag részeként csökkentették a tömegközlekedés támogatását, aminek következtében drágultak a jegyek és a bérletek. Nem mellékes, hogy az EU-s agrártámogatások nemzeti önrészét is megvágták. Az adórendszert is komolyan érintették a megszorítások: 25 százalékra nőtt az áfa, (újra) kilátásba helyezték az ingatlanadót és a vagyonadót, valamint nőtt a személyi jövedelemadó.

Forrás: Origo; Fotó: MTI/Beliczay László