Pesti Srácok

Ismét el akarja venni a diákoktól Niedermüller a zeneiskola épületét

Ismét el akarja venni a diákoktól Niedermüller a zeneiskola épületét

Nem tartja be azt ígéretét az erzsébetvárosi önkormányzat, amely szerint a Molnár Antal Zeneiskola ingyen használhatja a Damjanich utcai felújított épületet. Az önkormányzat a tankerületet okolja, hogy nem akarnak fizetni, ezzel szemben a korábbi megállapodás úgy szólt, hogy nem is kell. A Niedermüller Péter (DK) vezette helyhatóság ezért felajánlotta az épületet másnak – írja a Magyar Nemzet.

Az Erzsébetváros Hírei önkormányzati oldal beszámolója szerint a Damjanich utca 4. szám alatti épület bérleti jogára kiírt pályázatot a Belső-pesti Tankerületi Központ nyerte meg, amely saját irodái mellett a Molnár Antal Zeneiskola elhelyezésére vállalt kötelezettséget az épületben. Azt írták, Erzsébetváros önkormányzata az eredményhirdetés után mindent megtett annak érdekében, hogy a bérleti szerződést aláírhassák, és a zeneiskola beköltözhessen az ingatlanba. A tankerület június 17-én kelt levelében arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy nem kívánnak bérleti díjat fizetni. Indoklásként egy olyan törvényre hivatkoznak, amely rájuk, illetve erre az ingatlanra nem vonatkozik az önkormányzati lap szerint. Közölték: a pályázati kiírásnak megfelelően a Gyurcsány-párti polgármester által irányított önkormányzat felvette a kapcsolatot a pályázat második helyezettjével, ezáltal viszont semmibe veszi az önkormányzat saját korábbi ígéretét, amely szerint a zeneiskola ingyen használhatja az épületet. Mint ismert: Niedermüller korábban már egyszer elvette a zeneiskolától a nekik felújított épületet, és átadta azt az SZFE Egyesületnek.

– mutatott rá a lap érdeklődésére reagálva Bajkai István országgyűlési képviselő.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.