Pesti Srácok

Josep Borrell szankciókkal fenyegette meg a libanoni vezetőket

Josep Borrell szankciókkal fenyegette meg a libanoni vezetőket

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szankciókkal fenyegette meg szombaton a libanoni vezetőket, felelőssé téve őket a közel-keleti országot eluraló gazdasági és belpolitikai válságért.

Borrell hozzátette: büntetőintézkedésekre számíthatnak azok a vezetők, akik akadályozzák az új kormány megalakulását és a kulcsfontosságú reformok azonnali életbe léptetését. Michel Aun libanoni elnökkel folytatott tárgyalását követően Borrell elmondta, hogy az EU határozott üzenetét közvetíti: Libanon a pénzügyi összeomlás szélén áll, és a helyi politikusok nem vesztegethetik tovább az időt. A válság, amellyel Libanon szembesül, öngerjesztett, hazai válság, nem a külföld felelős érte – mutatott rá az uniós tisztségviselő. A Világbank szerint a közel-keleti ország az 1850-es évek óta tapasztalt legsúlyosabb gazdasági válságok egyikével szembesül. A libanoni font értékének 90 százalékát elveszítette, a bankok pedig korlátozzák a valuta felvételét és a külföldi banki átutalásokat. Az ország lakosságának több mint fele szegénységben él, és mindennapos az áramkimaradás, illetve az élelmiszer- és az üzemanyaghiány. Libanonban nincs működőképes kormány azóta, hogy az előző kabinet lemondott, miután egy 2020 augusztusában bekövetkezett robbanás sok emberrel végzett, és hatalmas területet letarolt Bejrútban. Michel Aun államfő tavaly októberben Szaad Haríri volt miniszterelnököt bízta meg kormányalakítással, ám a tárgyalások kudarcba fulladtak. Elemzők ezt részben az Aun és Haríri közt feszülő ellentéttel magyarázzák, és rámutatnak arra, hogy a libanoni politikai élet súlyos megosztottsága tovább mélyíti a válságot. Borrell elmondta: az Európai Unió kész segíteni a reformokat a közel-keleti országban, de csak azt követően, hogy az egyezséget kötött a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A főképviselő szerint csak az IMF-fel kötött megállapodás mentheti meg Libanont a pénzügyi összeomlástól. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Tanácsa nem zárja ki a szankciók lehetőségét sem, de inkább eltekintene tőlük, bár a válasz a libanoni vezetéstől függ. Franciaország áprilisban korlátozta a belépést területére a belpolitikai válságért felelős libanoni vezetők számára. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter akkoriban azt mondta: Párizs tárgyal uniós partnereivel a válság megoldását hátráltató libanoni politikusokra gyakorolt nyomás fokozásáról.

Forrás: MTI; Fotó: JOHN THYS/AFP/Getty Images

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.